A halasztás közvetlen előzménye az a levél, amelyben Donald Trump amerikai elnök közölte: augusztus 1-től 30 százalékos importvámot vet ki minden EU-ból az Egyesült Államokba érkező termékre, sőt ellenlépés esetén még magasabb büntetőtarifákat helyez kilátásba. A Fox Newsnak adott, előre felvett interjúban az amerikai elnök büszkén hangoztatta, hogy a vámok százmilliárdokban mérhető dolláráramlást jelentenek az amerikai államkasszának, még ha néhány ország most nagyon dühös is.

Brüsszel egyelőre benyeli a veszteséget, nem vet ki vámokat

„Mindig világos volt: tárgyalásos megoldást akarunk” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök hozzátette, hogy az augusztusi határidőig egyszerre folynak a diplomáciai egyeztetések és készül a teljes ellenlépéscsomag. Hétfőn a tagállamok kereskedelmi miniszterei üléseznek Brüsszelben, hogy eldöntsék mennyire képviseljenek harcias vonalat Washingtonnal szemben.

Németország pénzügyminisztere, Lars Klingbeil szerint komoly, megoldásorientált tárgyalásokra továbbra is szükség van, de kudarc esetén határozott ellenintézkedésekkel kell védeni az európai munkahelyeket.

Emmanuel Macron francia elnök szombaton arra szólította fel a bizottságot, hogy rendíthetetlenül védje az európai érdekeket.

A Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadója, Peter Navarro áprilisban ambiciózus célt tűzött ki: 90 megállapodás 90 nap alatt. Eddig az Egyesült Királysággal és Vietnámmal körvonalazódtak egyezségek, az EU-val viszont még csak fenyegető levelek repkedtek. Trump adminisztrációja már 24 országra jelentett be új vámokat, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a globális vámháború színterei közül az Európai Unióé lehet a következő fő front.

Az órát tehát augusztus 1-ig újraindították. Addig dől el, hogy a felek békés kompromisszumot kötnek-e, vagy megkezdődik a totális vámháború, amelynek árát végső soron cégek és fogyasztók fizethetik meg mindkét oldalon.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)