A német Welt online felületén közzétett tudósításból kiderül, hogy a DIW tanulmánya két lehetséges forgatókönyvet említ: az első esetben a havi 902 eurót, míg a másik bevezetése esetén az 1048 eurót meghaladó nyugdíjjövedelmet terhelnék meg tízszázalékos illetékkel. A kezdeményezők szerint egyfajta újraelosztás a cél, vagyis, hogy a gazdagabb nyugdíjasok járuljanak hozzá a kevésbé tehetősek időskori ellátásához.
A javaslat a német szövetségi parlamentben (Bundestag) meglehetősen vegyes visszhangra talált.
Stefan Nacke, a munkaügyi és szociális bizottság CDU-s tagja a Weltnek úgy fogalmazott, hogy a DIW javaslata új igazságtalanságokat teremtene abban az esetben, ha csak a nyugdíjas háztartások jövedelmét vennék figyelembe, de a vagyoni helyzetre nem lennének tekintettel. A kereszténydemokrata politikus a lapnak a nyugdíjasok közötti újraelosztás kikényszerítését túl egyoldalú vitának nevezte, amely ezért szerinte nem célszerű.
„Az a tény, hogy a hosszabb időn keresztüli magasabb összegű befizetések magasabb nyugdíjhoz vezetnek, a kötelező nyugdíjbiztosítás egyik alapelve, amely bizalmat teremtett” – fogalmazott.
A kezdeményezést az Alternatíva Németországért (AfD) parlamenti frakciója is kritizálta. Nyugdíjpolitikai szóvivőjük, Ulrike Schielke-Ziesing szerint az ilyen magas adókulcsok és társadalombiztosítási járulékok mellett lassan már nem éri meg dolgozni.
Az AfD politikusa úgy vélekedett: „Az állam nem teljesíti a feladatát, hiszen például a terméketlen migrációra fordított kiadások túlterhelik a társadalombiztosítási alapokat.”
Schielke-Ziesing „tiszta szocializmusnak”, „szabályozási rémálomnak tartja a DIW javaslatát”.
A javasolt illeték ugyanakkor támogatásra talált a Baloldal (Die Linke) soraiból.
Sarah Vollath, a párt nyugdíjpolitikai szóvivője a kormány korábbi javaslatainál jobbnak tartja a „boomer soli” ötletét, egyúttal szerinte a kezdeményezés azt a kérdést is felveti, hogy ne csak a gazdagabb nyugdíjasokat sújtsák különadóval, hanem – mint fogalmazott – minden gazdag embert.
A szociáldemokraták és a Zöldek a Welt megkeresésére egyelőre nem kívánták kommentálni a javaslatot.
A magasabb nyugdíjakra kivetett különadóval kapcsolatban a német társadalmi szervezetek és a közgazdászok sincsenek közös nevezőn. A Német Szociális Egyesület (Sozialverband Deutschland) üdvözölte a javaslatot, a szervezet szerint széles alapokra kell helyezni a szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert.
Verena Bentele, a VdK társadalmi egyesület elnöke szerint az időskori szegénység elleni küzdelmet nem szabad a magasabb nyugdíjak adóztatásából finanszírozni, egyben a „szupergazdagok” igazságosabb részvételét szorgalmazta a jóléti kiadások biztosítása terén.
A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elutasítja a javaslatot. Anja Piel, aki az egyesület országos elnökségének tagja, elmondta: „Senkinek nincs szüksége olyan javaslatokra, amelyek csak a nyugdíjasok között osztják szét az alacsony nyugdíjak hiányát. Szerinte a kezdeményezés érintetlenül hagyja a legnagyobb jövedelmeket: a bérleti díjakból és a lízingből származó bevételeket, a vállalati nyereséget és a kamatokat. A járulékfizetők tehermentesítése érdekében mindenekelőtt a magas jövedelmeket és vagyont kell terhelni” – vélekedett.
Martin Werding közgazdász vitathatónak tartja a javaslatot, mivel szerinte a németországi demográfiai fejlődés óriási feszültséget teremt a nyugdíjrendszerben, a munkaadókhoz közel álló Kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) közgazdászai szerint pedig a DIW koncepciója nem biztosítja, hogy minden alacsony jövedelmű embert a szegénységi küszöb fölé emeljenek.
Ulrich Schneider, a Paritätischer Wohlfahrtsverband jóléti szervezet korábbi vezérigazgatója rendkívül veszélyes javaslatként jellemezte a „boomer szolidaritást”.
Klaus Hurrelmann, a berlini Hertie School magánegyetem generációkutatója elmondta a Weltnek, hogy támogatja a javaslatot: „Ez a viszonylag magas és viszonylag alacsony nyugdíjak közötti újraelosztást jelentené – a köztisztviselőket mindenképpen be kell vonni –, és nem terhelné a szövetségi költségvetést vagy a nyugdíjjárulékot. Ez egy szolidaritási akció lenne a nyugdíjasok generációján belül, hogy úgy mondjam.” A generációkutató szerint a megközelítés egyértelműen hozzájárul a nemzedékek közötti igazságossághoz.
Joachim Wieland, a Speyeri Egyetem alkotmányjogi szakértője úgy véli, hogy a javaslat összeegyeztethetetlen az alaptörvénnyel, mivel a csak az idősek jövedelmére kivetett adó nem felel meg az egyenlőség elve követelményeinek.
Kiemelt kép: Vajon keresztülviszik-e a német nyugdíjasok megadóztatásának ötletét (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)