A brit munkáspárti kormány bejelentése szerint – a következő országgyűlési választásig – a választójog alsó korhatára 18-ról 16 évre csökken az egész Egyesült Királyságban. Ez egy kiemelt ígérete volt a baloldalnak a 2024-es választási kampányban, és összhangban áll a Skóciában és Walesben már érvényben lévő helyi szabályokkal – számolt be a The Guardian nyomán az Index.hu. A brit kormány szerint az új generációs választókat (akik dolgoznak, adóznak, sőt akár a hadseregben is szolgálhatnak már 16 évesen) minél előbb be kell vonni a demokratikus folyamatokba.
A szavazati jog kiterjesztése egy átfogó választási reformcsomag része,
amelynek célja a részvétel ösztönzése és a demokráciába vetett bizalom helyreállítása. Hamarosan új igazolványokat – például bank- és veteránkártyákat – is elfogadnak majd a szavazáshoz, hogy megkönnyítsék a választójog gyakorlását.
„Túl régóta engedtük, hogy csökkenjen a közbizalom a demokráciánk iránt. Most lépéseket teszünk annak érdekében, hogy lebontsuk a részvétel akadályait, és mindenki számára lehetővé tegyük a demokratikus szerepvállalást. A 16 évesek bevonása fontos lépés egy erősebb, igazságosabb társadalom felé” – nyilatkozta Angela Rayner miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék szerint a munkáspárti kormánynak a politikai előnyszerzés a célja a korhatár módosításával. Ha valaki Nagy-Britanniában 18 év alatti, nem vehet alkoholt vagy cigarettát, nem mehet háborúba, nem vállalhat esküdtszéki szolgálatot, nem végezhetnek rajta plasztikai műtétet vagy tetoválást sem.
A brit munkáspárti kormány terve, miszerint a 16 és 17 éves gyerekek hamarosan szavazhatnak, korántsem egyedülálló: Ausztriában már a tizenhat évesek is megtehetik ezt, Németországban pedig tavaly csökkentették a szavazókort az európai választásokon. Több más ország is bevezetett hasonló változtatásokat.
A reformcsomag másik kiemelt eleme
a külföldi politikai befolyás elleni fellépés.
A kormány szigorítja a kampányfinanszírozási szabályokat, hogy megakadályozza a külföldi pénzek és strómancégek útján történő adományozást. Minden politikai adománynak szigorúbb ellenőrzésen kell átmennie, a pártoknak pedig igazolniuk kell, hogy az adományozó cégek valóban aktívak az Egyesült Királyságban vagy Írországban.
A szabályszegők akár 500 ezer fontos (kb. 230 millió forintos) bírságra számíthatnak, és a hamis nyilatkozatokat büntetőjogi eljárás követheti. A „Tudd, ki az adományozód” elvét is bevezetik: a pártoknak kockázatelemzést kell végezniük az adományozók hátteréről.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Kollányi Péter)