„Egyre valószínűbbnek tűnik számomra, hogy bizonyos európai struktúrák cinizmusa és arcátlansága megállíthatatlan. Ezek az emberek

mintha megszállottjai lennének Ukrajnának, és ez lenne a módja a hatalmon maradásuknak”

– fogalmazott a horvát elnök.

Hozzátette:

Ukrajna háborúban álló ország, területi kiterjedése nem egyértelmű, és nem képes finanszírozni önmagát.

Azt állítani, hogy közelebb van az EU-tagsághoz, mint Montenegró vagy Észak-Macedónia, arcátlan sértés ezekkel az országokkal szemben – hangsúlyozta.

Radev úgy vélte:

nem lenne jó jelzés a nyugat-balkáni országok számára, ha Ukrajna a geopolitikai körülmények miatt elsőbbséget élvezne,

anélkül, hogy teljesítené a tagsághoz szükséges feltételeket, és ugyanez vonatkozik szerinte Észak-Macedóniára is.

„Bulgária nem akadályozza Észak-Macedóniát az EU-tagság felé vezető úton. Az ország saját magát akadályozza, mert nem teljesíti a koppenhágai kritériumokat, különösen azokat, amelyek a diszkriminációval és az emberi jogokkal kapcsolatosak” – mondta Radev.

Szófia három éve vár arra, hogy Szkopje bevonja a bolgár kisebbséget Észak-Macedónia alkotmányába – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nincsenek további feltételeik azokon kívül, amelyekben megállapodtak.

Milanovic szerint Horvátországnak több kritériumot kellett teljesítenie a tagsághoz, mint bármely más országnak.

„Emiatt nincs neheztelés vagy harag, de a valóság az, hogy egyes nyugat-balkáni országok potenciálisan kevésbé felkészülten csatlakoznak majd az EU-hoz” – vélekedett.

Megjegyezte továbbá, hogy Ukrajna EU-tagságáról bármit is gondoljon ő vagy a horvát kormányfő, de egyelőre a megmaradásáért küzd, és most ebben kell segíteni.

Kiemelt kép: Zoran Milanovic horvát államfő sajtóértekezletet tart Zágrábban 2020. július 16-án (Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat)