Kedd esténként Berlin keleti szélén furcsa látvány fogadja a véletlenül arra sétálókat: öltöny helyett mezben csapnak össze a német politika futballkedvelő képviselői. Az FC Bundestag története egészen 1961-ig nyúlik vissza, és az eredeti elképzelések arról szóltak, hogy a parlamenti ellenlábasok félreteszik a törvényhozási csörtéket, és együtt hódolnak a futball élvezetének.

Az idilli kép a nézeteltéréseiket a sport kedvéért félretevő politikusokról összetört, miután az AfD képviselőit kiközösítették a sportklubból.

A jobboldali bevándorlásellenes AfD kiemelkedően teljesített az év eleji szövetségi törvényhozási választáson. A párt váratlanul sok képviselőt delegálhatott a Bundestagba, így 151 képviselővel a második legnagyobb parlamenti frakciót alkotja. Mindez oda vezetett volna, hogy az FC Bundestagban is megnövekszik képviselőik aránya, ha nem zárják ki őket. Az FC Bundestag vezetése már 2024-ben gondoskodott róla, hogy az AfD többet ne rúghasson labdába. Az AfD-s képviselők klubtagságát sportszerűtlen magatartásra hivatkozva függesztették fel.

A bíróság végül idén tavasszal kimondta, hogy alaptalan volt az AfD-s képviselők eltávolítása, de ebbe nem nyugodott bele az FC Bundestag.

A futballklub vezetése röviddel az ítélet után átírta az alapszabályukat, kimondva, hogy elutasítják a rasszizmust és a xenofóbiát”. Egy a Zöldek párthoz tartozó futballista képviselő úgy fogalmazott „nem tudná elviselni, hogy jobboldali szélsőségesekkel álljon együtt meztelenül a zuhany alatt”.

A futballpályára is begyűrűző ellenségeskedés már hosszú évek óta tart, és a német demokrácia mély gondjait mutatja. Az AfD-vel szembeni kirekesztés akkor ért tetőpontjára, amikor idén tavasszal a német titkosszolgálat hivatalosan is szélsőséges jobboldali szervezetnek bélyegezte a pártot.

A kormánypárti Szociáldemokrata Párt (SPD) június végén támogatóan lépett fel az AfD betiltásával kapcsolatosan. A kordon, amelyet a régi pártok az AfD köré húztak fel, elszigeteli képviselőit minden kormányzati pozíciótól – még tartományi szinten is –, sőt nem engedi a pártot olyan bizottsági és parlamenti tisztségekhez jutni, amelyek a demokratikus szabályok szerint járnának a pártnak.

Az AfD-vel szembeni ellenséges bánásmód egyelőre úgy tűnik, visszájára sül el, mivel a párt népszerűsége minden korábbinál magasabb. A futballklub döntése kapcsán a harc egyelőre a tárgyalóteremben folytatódik tovább. Az esetet követő független jogászok is arra figyelmeztettek, hogy a bíróságon nehezen lesz megvédhető az álláspont, hogy demokratikusan megválasztott képviselőket pusztán pártlogójuk miatt ki lehessen zárni.

A mérkőzés tehát még nincs lefújva. A baloldal és a Zöldek szigorúbb fellépést követelnek, Friedrich Merz kancellár (CDU) viszont ódzkodik a betiltás gondolatától – attól tart, hogy azzal mártírrá tenné legnagyobb riválisát. Közben az AfD szavazótábora egyelőre folyamatosan növekszik, és már nem csupán a tartományi labdarúgópályákon focizhatja le ellenfeleit, hanem a német politika teljes felségterületén is.

Kiemelt kép: Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke, társ-frakcióvezetõje és Gerold Otten, a párt parlamenti alelnökjelöltje távoznak egy berlini frakcióülés utáni sajtóértekezletrõl 2025. március 24-én. (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)