109 halott, 161 eltűnt – kiderült, miért lehettek ennyire súlyosak a texasi áradás következményei

| Szerző: Bereznay István
Jelen állás szerint legalább 109-en meghaltak, 161 embert pedig  eltűntként keresnek négy nappal azután, hogy a múlt héten halálos és pusztító árvizek sújtották az állam egyes részeit – közölte Greg Abbott texasi kormányzó, miközben az eltűntek életben maradásának reménye egyre halványul. Mindeközben a BBC felsorolta, hogy mik azok az okok, amelyek miatt a mostani árvíz különösen sok halálos áldozatot követelhetett.

A BBC szerint Greg Abbott helyi idő szerint keddi sajtótájékoztatójában elmondta: a katasztrófában legalább 109 ember vesztette életét, ebből 94 csak Kerrville városa körzetében. A kormányszó azt is megfogadta, hogy a mentőcsapatok nem állnak le a keresésekkel „amíg minden eltűnt személyt meg nem találnak”.

Hozzátette ugyanakkor:

nagyon valószínű, hogy az elkövetkező napokban további eltűnt személyek is felkerülnek a listára,

és felszólította a lakosságot, hogy jelentsenek be mindenkit, akit nem láttak az árvíz óta.

Mindeközben Thomas Suelzer tábornok a Texasi Nemzeti Gárdától elmondta, hogy a keresési munkálatokban Chinook és Black Hawk helikopterek is részt vesznek. Közlése szerint 13 Black Hawk helikopter segíti a keresési erőfeszítéseket, köztük négy olyan, amely Arkansasból érkezett. Hozzátette, hogy a hatóságok Reaper drónokat is bevetnek az akcióban.

Ráadásul azóta már nemcsak Texasban vannak problémák, mivel az amerikai az Országos Meteorológiai Szolgálat (NWS) kedd este intenzív áradások miatt figyelmeztetett Új-Mexikó államban is.

Az egyik önkéntes mentőszolgálatos, akit Timnek hívnak, a BBC-nek azt mondta, hogy még soha nem látott ilyen mértékű pusztítást, mint amit most Texasban észleltek. „Voltam már árvizeknél Kelet-Texasban és Délkelet-Texasban, és hurrikánoknál is, de ez egy rémálom” – fogalmazott.

Egy másik önkéntes mentő, akit Justinnak hívnak, ahhoz hasonlította az erőfeszítést, mintha „egyetlen szénát próbálnánk megtalálni a szénakazalban”. „Mérföldeken át húzódik a pusztítás széles nyoma, és nincs elég hullakereső kutya, hogy mindet átnézzük.  Sok helyhez nehéz hozzáférni nehézgépekkel. A srácok szerszámokkal és kézzel próbálják felszedni [a talajt], és még csak egy horpadás sincs rajta – de nem az erőfeszítés hiánya miatt”– mondta.

Ezek az okok súlyosbíthatták a katasztrófát

A BBC egy másik cikkében vette számba azokat a tényezőket, amelyek súlyosbíthatták a tragédiát. Mint írták,

többek közt a változékony időjárás, a szokatlanul magas páratartalom és a térség földrajzi adottságai mind-mind hozzájárultak a pusztítás mértékéhez.

Az a felhőszakadás, amely az árvizet megelőzte, nagyon gyorsan érkezett, és több hónapnyi csapadékmennyiség hullott le alig néhány óra alatt. Helyi tisztviselők „100 éve nem látott katasztrófaként” jellemezték ezt a szokatlan időjárási eseményt. A pusztítás mögött álló erőt jól érzékelteti az a mindössze 27 perc alatt rögzített (és alább gyorsított tempóban lejátszott) felvétel, amely megmutatja, milyen gyorsan emelkedett a víz  az egyik helyszínen pénteken:

Az időzítés is hozzájárult a katasztrófa súlyosságához:

sok texasi úgy feküdt le helyi idő szerint csütörtök este, hogy nem tudta, hogy egy ilyen katasztrofális vihar érkezik néhány óra múlva.

Csütörtök délután ugyan kiadtak egy árvízvédelmi riasztást, de ezt csak helyi idő szerint éjfél után emelték árvízvédelmi figyelmeztetéssé, és csak szólították fel az embereket arra, hogy keressenek magasabb fekvésű területet. És csak ezután két órával adták ki a várható villámárvíz miatti figyelmeztetést, amelyről így már csak az éjszakai órákban kaphattak SMS-es értesítést a helyiek (ezzel kapcsolatban korábban megfogalmazódott az amerikai sajtóban az a vád is, hogy a meteorológiai szolgálatnál zajló forráscsökkentések miatt adhatták ki ennyire lassan a figyelmeztetéseket).

A BBC szerint a klímaváltozás hatása sem hagyható figyelmen kívül az ilyen szélsőséges időjárási események egyik tényezőjeként. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az ok-okozati összefüggés nagyon közvetett lehet egy esemény és a bolygó felmelegedése közt,

de azt lehetett észlelni az utóbbi időben, hogy a közeli Mexikói-öbölben – ahonnan a viharos időjárás részint érkezett – a tengerfelszín hőmérséklete melegebb volt a szokásosnál.

A melegebb víz nagyobb párolgással is jár, és így több nedvesség kerül a légkörbe, ami a viharokat táplálhatja. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat szerint a 2024-es év rekordév volt ezt a jelenséget nézve, ami több „üzemanyagot” jelent a szélsőséges csapadékeseményekhez, és ezek a bolygó további felmelegedésével egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé válhatnak majd.

Kiemelt kép: Elsodort amerikai zászló a megáradt Guadalupe folyó partján a texasi Kerrville-ben 2025. július 4-én. A Texas államot sújtó villámárvíznek eddig legkevesebb 13 halálos áldozata van, sok gyereket keresnek, akik egy elöntött táborban tûntek el. MTI/AP/Eric Gay.

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még