Az Európai Bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonló szerepkört lát el az Európai Unió élén. A bizottság mind a 26 biztosa a tagállami miniszterekhez hasonlóan szakpolitikai területeket felügyel, ám mindegyikük megbízatása véget érhet, ha elnökük, Ursula von der Leyen megbukik a csütörtökön esedékes strasbourgi szavazáson.

A bizottság elnöke a Politico értesülése szerint 26 biztosával az oldalán fog megjelenni az EP plenáris ülésének mai vitáján, hogy a csütörtöki bizalmatlansági szavazás előtt látványosan jelezze: bukása az egész testület bukását is jelentené – méghozzá a washingtoni kereskedelmi viták és az ukrajnai háború árnyékában, ami intézményi káoszt vetíthet előre.

Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt (EPP) eleve igyekszik bagatellizálni a kezdeményezést, ám Manfred Weber frakcióvezető utasítása, miszerint a csütörtöki jelenlét minden képviselőnek kötelező, másról árulkodik. A feszültséget jelző mozgósítás nem véletlen: ha néhány tucat néppárti elégedetlenkedő kiszavaz, hirtelen valósággá válhat a kezdeményes, ami a teljes bizottság távozását jelentené.

A baloldal és a liberális Renew Europe ugyan hosszabb ideje hangosan morog a zöldátállás irányelveinek kicsorbítása és Von der Leyen „szélsőjobbnak tett politikai gesztusai miatt” – de hivatalosan nem jelezte közülük senki, hogy támogatná a bizalmatlansági kezdeményezést.

 A vita így inkább sokkal valószínűbb, hogy egy nyilvános dorgálás lesz, ahol mindenki elmondhatja, miért elégedetlen Von der Leyen munkájával.

Az indítványt jegyző román politikus, Gheorghe Piperea (AUR) az elhíresült SMS-botrányra, a vakcinaszerződésekre és az EP-vel szembeni arroganciára hivatkozott a kezdeményezés okaként. Matematikailag azonban az indítvány sikere lehetetlen, ha nem szavaznak át néhányan a Von der Leyen mögött álló képviselőcsoportokból is.

A bizalmatlansági indítvány így is intő példa, amely egy közel 25 évvel korábbi esetet idézhet fel.

1999-ben a Santer-bizottság előbb túlélte a bizalmatlansági indítványt, majd néhány héttel később mégis lemondásra kényszerült, amikor a szociáldemokraták kihúzták alóla a talajt.

Ennek a precedensnek az emléke lengi körbe a strasbourgi üléstermet, ahol Ursula Von der Leyen ellenfelei abban bíznak, hogy az akció a felszínre hozhatja a koalíciót feszítő ellentéteket, ami közelebb hozhatja az összeomlást.

A bizottsági elnök a túlélés érdekében nemcsak a biztosok látványos sorfalára támaszkodik, hanem a nagy ügyek súlyára is, amelyek leváltása ellen szólnak. Az Európai Unió épp most tárgyal évtizedes hatású kereskedelmi egyezményről az Egyesült Államokkal, miközben a keleti háború miatt a biztonság területén is fontos változások vannak napirenden.

Hogy az EP hány képviselője fogadja el ezt az érvelést, az csütörtökön este kiderül.

Von der Leyen számára már az is komoly pofonnak bizonyulhat, ha a vártnál kevesebb lépviselő támogatásával őrzi meg posztját.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)