„A hadviselő felek a jelenlegi orosz–ukrán konfliktus kitörése óta folyamatosan és következetesen vádolják egymást vegyi fegyverek tiltott bevetésével. Nemcsak az oroszok vádolták Ukrajnát főként klórpikrin és ciántartalmú vegyületek használatával, ugyanezt a vádat megfogalmazta az ukrán fél is” – így reagált Szabó József külügyi szakértő arra az orosz lapokban olvasható információra, miszerint

drónokra szerelhető, mérgező harci anyagot tartalmazó, házi készítésű robbanószerkezeteket fedeztek fel egy donyecki településen.

Az Izvesztija és a Lenta.ru című lap szerint (utóbbi a RIA Novosztyi hírügynökségre hivatkozott) a Donyecki Népköztársaság oroszok által ellenőrzött területén, a Donyeck városától keletre fekvő Iljinka falu közelében, az ukrán erők egy rejtekhelyén találták meg ezeket a fegyvereket.

Az információs csatatér eszköze?

„Kijevet megtámogatandó, talán pontosan egy évvel ezelőtt az amerikai külügyminisztérium szintén közleményben vádolta meg Oroszországot azzal, hogy klórpikrint alkalmazott egy harci cselekmény során” – fogalmazott Szabó József. A nyugalmazott diplomata a klórpikrin nevű anyagról elmondta: viszonylag könnyen előállítható vegyület, melyet a mezőgazdaságban is alkalmaznak a talaj fertőtlenítésére.

Szabó József nyugalmazott diplomata, külügyi szakértő (Fotó: hirado.hu)

Hozzátette: „Nem vagyunk a helyszínen,

igazából nem tudjuk ellenőrizni a valós körülményeket.

Ám én sokkal inkább úgy vélem, hogy ez az információs csatatérnek az eszköze: a felek egymást vádolják ilyen harci eszközök alkalmazásával. Úgy gondolom, hogy igazi és valós bizonyítékot gyakorlatilag egyik fél sem tudott felhozni.”

FOI var på den bollen tidigt, det får man ge dem. Redan i Februari i år, så uppmärksammade man potentiellt användande av Klorpikrin. Det var långt ifrån första gången kemvapen användes redan 2022 rapporterades det in soldater med tydliga kemskador. https://t.co/Zz3Tum39g5

— MSkillt (@Korpoga) October 21, 2024

A vegyszert a mezőgazdaság a mai napig alkalmazza – „az EU-n belül használatának az engedélyezését kérelmezték a mezőgazdaságban, ám úgy tudom, erre 2022-ben egy elutasító döntés volt a válasz” – egészítette ki a szakértő.

Tömegoszlatásra is felhasználják

Nagyobb koncentrációban viszont például tömegoszlatásra is felhasználják, mivel, mint minden olyan vegyi anyag, amely klórt tartalmaz, a légzőszerveket és a nyálkahártyát támadja meg. Irritálja a szemet, megnehezíti a légzést, és ritka esetben nagyon nagy töménységben talán még halált is okozhat.

Szabó József elmondta: ez azért fordulhat elő, mert a foszgénhez hasonlóan tüdőödéma is kialakulhat, de ehhez már a klórpikrin nagyon nagy koncentrációja kell. Elmesélte: katonaként 1973-ban alapkiképzésen vett részt; vegyvédelmi ruhában próbálták ki a gázálarc és az aktív szenes szűrő hatásosságát mintegy 30 légköbméteres térben, egy gázkamrában két ampulla klórpikrint tört szét az oktató.

„A gyakorlat végén le kellett vennünk a gázálarcot, és úgy kellett kisétálunk a gázkamrából, tehát alacsony töménységben használták, ekkor nagyon gyenge a hatása. Nagy töménységben viszont alkalmas arra, hogy a katonákat időlegesen harcképtelenné tegye.”

A toxic gas, banned in war.
Confirmed again — on the front lines of Ukraine.
No names. No excuses. Just victims
#Ukraine #videoviral pic.twitter.com/CvGhmkeG5s

— CyberPartisanka (@PartisanKatya) July 1, 2025

Egyezmény tiltja

Szabó József kérdésünkre válaszolva kijelentette: semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy akármelyik fél valóban bevetett volna vegyi fegyvert mindeddig az orosz–ukrán háború során.

„Ha jól tudom, mind a két állam részese a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek.

Ez az egyezmény tiltja a vegyi fegyverek használatát.” Az 1925-ös genfi jegyzőkönyv utódjaként a részes államok által létrehozott egyezmény ellenőrzésének pedig már kialakult az intézményi struktúrája is.

Szabó József felidézte: Hágában jött létre a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW), „amelynek Magyarország is részese, és abban a szerencsés helyzetben voltam egyébként, hogy 1994–1996 között a Külügyminisztériumban előadói szinten éppen én foglalkoztam mind a vegyifegyver-tilalmi, mind pedig a biológiai és toxikus fegyverek tilalmával foglalkozó egyezménnyel”.

Szabó, aki részt vett mind a két egyezmény nemzetközi felülvizsgálati konferenciáin, elmondta: „Nemcsak nemzetközi ellenőrzési intézményrendszere alakult ki a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek, hanem a nemzeti hatóságai is létre jöttek. Magyarországon a nemzeti hatóság hatásköreit az exportellenőrzési osztály látja el”, amely természetesen kormányszervezet.

Két gázálarcos francia katona bújik elő egy föld alatti bunkerből, Franciaország, 1918 (Fotó: Roger Viollet/Getty Images)

Súlyos és felesleges szenvedés

Az adott időszakban, az 1990-es évek derekán az egykori előadó tapasztalatai szerint „az Egyesült Államok igen beható helyszíni ellenőrzéseket hajtott végre Oroszország területén, a vegyi üzemekben és a vegyi fegyver raktárakban”.

Ez jelzi a korabeli, igen komoly együttműködést az egyezmény ellenőrzési keretein belül:

Oroszország beengedte a területére a vegyifegyver-tilalmi egyezmény ellenőreit

„és az akkori jelentések alapján elég nagy előrelépést tett a saját vegyifegyver-készleteinek a felszámolásában. Ezt nem én mondtam, hanem a nemzetközi ellenőrök éves jelentései állapították meg”.

Szabó József emlékeztetett: még az első világháborúban, 1915-ben a franciák alkalmaztak vegyi fegyvert először, majd nem sokkal később a német csapatok alkalmazták éppen a franciák ellen. Az akkori tapasztalatok alapján rendkívül súlyos és felesleges szenvedést okozó harci eszközök voltak ezek.

A mustárgáznak és a különböző klórvegyületek vagy a foszforvegyületek használata ráadásul – különösen a gáznemű anyagok esetében – nagymértékben függött az időjárástól, különösen a szél irányától. Tehát előfordult, hogy a saját csapatok is szenvedtek a saját harci eszköz alkalmazásától. Éppen ezért a második világháborúban a hadviselő felek már tartózkodtak az ilyen típusú eszközök használatától.

Beszélgetésünk során kiderült: mindezek ellenére vannak bizonyított esetek, amikor

vegyi fegyvereket vetettek be a közelmúltban.

„Az 1990-es években a polgári lakosság ellen bevetettek vegyi fegyvereket a szíriai polgárháborúban, s még 2000-es évekből is van ellenőrzött, dokumentálható vegyifegyver-alkalmazás.”

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Barry Williams/Getty Images)