A kérelmet a tavaly decemberi szükségállapot kihirdetésével összefüggésben nyújtották be. Jun vasárnap hosszú órákon át vett részt kihallgatáson a különleges ügyészségnél, azonban ügyvédje nem nyilatkozott az ott elhangzottakról. A vasárnap beadott kérelem új jogalapra helyezi a volt elnök előzetes letartóztatásának indítványát, amely immáron a lázadáson felül hatalommal való visszaéléssel és az igazságszolgáltatás akadályozásával bővült ki.
Jun december 3-án szükségállapotot hirdetett ki Dél-Koreában arra hivatkozva, hogy fel akarja számolni a kormányzati munkát megbénító, „szégyentelenül Észak-Korea-barát, államellenes erőket”. A szükségállapot mindössze néhány óráig tartott. Az államfőt végül az alkotmányos hatáskörök megsértése és politikai válság kirobbantása miatt április 4-én menesztette az alkotmánybíróság.
Egy szöuli bíróság először 2024. december 31-én rendelte el a lázadással vádolt, felfüggesztett államfő letartóztatását, amit a hatóságok egy 2025. január 3-i sikertelen kísérlet után (az elnöki testőrség ezt akkor megakadályozta) január 15-én háromezer rendőr bevetésével végrehajtottak. Jun Szogloj ellen január 26-án emeltek vádat összeesküvés és lázadás miatt, bírósági tárgyalása február 20-án, büntetőpere április 14-én kezdődött meg.
Kiemelt kép: Jun Szogloj Dél-Korea elnökeként részt vesz egy munkamegbeszélésen a 2024-es G20-csúcstalálkozó keretében a Museu de Arte Moderna múzeumban 2024. november 19-én Rio de Janeiróban, Brazíliában. (Fotó: Wagner Meier/Getty Images)