Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Thondup néven, földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját – a reinkarnációban hívő tibeti buddhisták feltételezik, hogy minden dalai láma egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani. (A dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent.)

Ötévesen, 1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a hó királyságának uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala-palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950 novemberében vette át a hatalmat, épp akkor, amikor Kína „felszabadította” Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet visszatéréséről a „nagy hazába”. A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához.

Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, a dalai láma csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni.

A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, bár azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását. Békés filozófiájának alapja a türelem, a megértés. Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.

A 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólított fel.

A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.

A dalai láma, aki már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen, 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától, de hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti buddhista közösség szellemi vezetője marad. Lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője. A száműzetésben működő tibeti parlament az emigráns kormány vezetésével a Harvard Egyetem jogi karán végzett Loszang Szengét bízta meg, ő volt a tibeti közösség első világi vezetője, aki már Észak-Indiában, egy tibeti menekültcsaládban született, és soha nem járt Tibetben. Őt a poszton 2021-ben Penpa Cering, a tibetiek emigráns parlamentjének korábbi elnöke váltotta.

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa:

1989-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a kitüntetést a világ valamennyi elnyomottja nevében fogadta el.

2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki, 2012-ben átvehette a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését. 2015-ben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapta meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.

Utódlásának kérdése 90. születésnapja alkalmából ismét előtérbe került, mert azt viták övezik.

Kína ragaszkodik a következő dalai láma kinevezéséhez, de ebből fakadóan személyét nem övezné tisztelet Tendzin Gyaco szerint.

A tibeti hagyomány szerint a spirituális vezető lelke egy gyermekben reinkarnálódik, akinek kilétéről egyedül a dalai láma dönthet, s az indiai száműzetésben élő tibeti közösség vezetői 2019 novemberében úgy határoztak, új megtestesülését továbbra is a 800 éves, hosszú és bonyolult módszerrel kell kiválasztani. Bár korábban azt nyilatkozta, a spirituális vezetők sora vele véget érhet, idén megjelent, Voice for the Voiceless (Hangot a hangtalanoknak) című könyvében már azt írta: utódja Kínán kívül, a szabad világban fog megszületni. Néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy nem ő lesz az utolsó dalai láma, és arra készül, hogy halála után reinkarnálódik.

A rendszerint a szerzetesek bordó és sárga öltözékét viselő dalai láma naponta legalább négy órát meditál, s a közösségi portálokon is jelen van. Az első számú buddhista vezetőként járja a világot (eddig hét alkalommal látogatott el Magyarországra), hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében. Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Alakja több filmben is megjelenik, így a Hét év Tibetben című, Jean-Jacques Annaud által rendezett filmdrámában, életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-es látványos filmeposza, Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél.

Tíz éve, néhány nappal születésnapja előtt, ellátogatott a legnagyobb angol zenei és művészeti fesztiválra Glastonburybe, ahol a közönség előtt a színpadon beszédet mondott.

Nyolcvanötödik születésnapján Inner World címmel zenei album jelent meg, amelyen rövid tanításai hallhatók és mantrákat recitál. 2024-ben mutatták be a róla szóló, Wisdom of Happiness című svájci dokumentumfilmet.

Kiemelt kép: A 14. dalai láma (Fotó: MTI/AP/Asvini Bhatia)