– Akkor nézzük most a megoldásokat. A Korond-patak elterelése javában zajlik egy csőrendszeren keresztül próbálják majd elterelni a patak vizét a bánya teteje felől. Július 1-je lett volna a határidő, ezt végül is nem sikerült tartani. Mi ennek az oka és ez mekkora veszélyt jelent?
– Mindenképpen veszélyt jelent, ennek a felelősei, azok az illetékesek, akiknek felelősségük és hatáskörük volt ezt megoldani. Amikor itt volt a román államelnök körülbelül egy hónapja, akkor fogadkoztak, hogy ez július 1-ig megoldásra kerül. Na most nem az, hogy nem került július 1-jéig megoldásra, hanem a július 1-jei határidőt egy 10-13 nappal meg fogják haladni, ez már biztos. A terepviszonyok nyilván változtak és nehéz terepen kell dolgozzanak, a módszerben semmi újdonság nincs, tehát már akkor lehetett tudni, hogy 2 méter átmérőjű csövekben fogják elvezetni a patak medrét. Jelen pillanatban jó idő van, 34-35 fokos meleggel és napsütéssel állunk szemben itt Hargita megyében és Parajdon, de az előrejelzések azt mutatják, hogy jövő héten, kedden, szerdán nagyobb esőzésekre is számíthatunk. És amennyiben nem lehet megoldani, hogy a Korond-patak medre addig ezekben a csövekben elvezetésre kerüljön, akkor az jelenthet egy valós veszélyt a Kis-Küküllő vizének a sóval való szennyezését tekintve.
– A sóssá vált ivóvízbázisok mennyi idő alatt állíthatóak helyre?
– Minden attól függ, mikorra lehet elérni azt, hogy a Korond patak vize ne érintkezzen a sós felülettel. Az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság jóváhagyott forrásokat és döntéseket hozott annak érdekében, hogy megkezdődjön a Kis-Küküllő vizének a sótalanítása.
– Óriási mennyiségű vízről van szó. Erre van technológia?
– Technológia a Kisküküllőre van, de nincs a bányában, körülbelül 7 millió köbméter víznek a sótalanítására. A sóbányában lévő víz sókoncentrátuma a napokban elérte a 320 gramm/liter koncentrátumot,
ez több mint kétszer akkora sótartalom, mint amivel a Fekete-tenger rendelkezik.
Erre nehezebb megfelelő technológiát találni, de arról még nem beszélhetünk, hogy a sóbányában lévő sós víznek a kiszivattyúzása elkezdődjön, mert azt akkor lehet elindítani biztonságosan, amikor már a Korond-patak medrének a végleges elterelése megtörténik. Tehát három fontos prioritás van, egyrészt az ideiglenes patakmeder elterelés, hogy a Kis-Küküllőt ne fertőzze tovább a sós víz, utána a végleges elterelés, hogy el lehessen utána kezdeni a sós víznek a kiszivattyúzását, és ne álljon fel annak a veszélye, hogy ismét édesvíz kerül a bányába.
– Nyilván nagyon távoli célról beszélek, de megmenthető-e vagy újraindítható-e a bánya?
– Erre én politikusként nem tudok olyan választ adni, ami hiteles, a szakembereknek véleménye is megoszlik, de az biztos, hogy minden nap késéssel, egy lépéssel eltávolodunk attól, hogy a régi bányának akár a telegdi, akár a szanatórium részét újra lehessen nyitni. Azt viszont láttam a múlt vasárnapi miniszteri látogatás alkalmával, hogy egy új sóbányának a megnyitása vagy a réginek az újranyitása prioritás az állam számára.
– Készült-e valami összesítés a károkról?
Felbecsülhetetlen jelen pillanatban az a kár, ami a román államot érte,
ez olyan vagyonvesztés, ami elkerülhető lett volna.
Ennek a felmérése, összesítése a központi kormányzati intézményeknek a feladata. Nem lehet ezt egy település, vagy egy megyében ezt megtenni. Legalább Hargita és Maros megyéről beszélünk, és az országos katasztrófavédelmi csoport látja át teljesen, hogy ennek milyen közvetlen és milyen közvetett hatásai vannak.
– Mindenkinek van hol laknia?
– Parajdon igen, de nincs a fél település kiköltöztetve, a sóház közvetlen szomszédságában élő, ha 28 család lett kitelepítve. Számukra, ha rokonoknál nem tudnak lenni, akkor az önkormányzat biztosít szállást, és ennek a költségeit a belügyi államtitkárral való egyeztetés nyomán a kormány meg fogja téríteni a parajdi önkormányzat számára.
Kiemelt kép forrása: Bíró Barna Botond közösségi oldala