Kiderültek a részletek a szíriai tömegmészárlásról: közel 1500 embert öltek meg három nap alatt

| Szerző: Bereznay István
Három nap alatt közel 1500 embert – köztük rengeteg civilt – öltek meg a Szíriában idén márciusban, amikor egy felkelésre válaszolva az alavita kisebbség ellen megtorlásba kezdtek a fegyveresek – írta oknyomozó riportjában a Reuters, amely szerint a kormányhoz köthető különböző fegyveres erők is részt vettek a gyilkosságokban.

Mint korábban írtuk, hírügynökségi jelentések szerint a decemberben hatalomra került radikális iszlamisták kormányának biztonsági erői az ország nyugati, tengerparti régiójában civilek tömeges kivégzésébe kezdtek. Az atrocitások legfőbb helyszínei Latakia és Tartúsz tartományok voltak, ahol a decemberben megbuktatott Bassár el-Aszad elnök leghűbb bázisát adó alavita kisebbség él.

A Reuters ezzel kapcsolatban végzett oknyomozást, amelynek az eredményét nemrég ismertették cikkükben. A hírügynökség szerint a mészárlást – amelynek a legnagyobb része 2025. március 7. és 9. közt zajlott le – arra válaszolva rendelték el, hogy a 2024 végén megbukott szír elnökhöz, Bassár el-Aszadhoz hű tisztek lázadás szerveztek az új kormány ellen, amely mögött egy mára feloszlott iszlamista frakció vezeti, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) áll, amely korábban az al-Kaida szíriai ága volt (a szír kormány állítása szerint ebben a felkelésben a kormányerők 200 embere vesztette életét).

A hírügynökség szerint

a parancsnoki láncból az látszik, hogy lázadás miatt közvetlenül Damaszkuszban rendelték el a megtorlást olyan emberek, akik Szíria új vezetői mellett dolgoznak.

A Reuters több mint 200 áldozat családjával beszélt a mészárlás helyszínein tett látogatások során és telefonon, valamint 40 biztonsági tisztviselővel, harcossal és parancsnokkal, illetve a kormány által kinevezett nyomozókkal és közvetítőkkel. Emellett megszerezték egy Telegram-chatcsoport üzeneteit is, amelyet a védelmi minisztérium egyik tisztviselője hozott létre az Aszad-párti felkelésre adott kormányzati válaszlépések koordinálására. A hírügynökség újságírói több tucat videót vizsgáltak meg, megszerezték a térfigyelő kamerák felvételeit, és átnézték az áldozatok neveit tartalmazó kézzel írott listákat is.

Listák alapján hajtották végre a kivégzéseket

A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Szíria új kormánya a mészárlás előtt közölte: attól tartanak, hogy elveszítik a Földközi-tenger partvidéke feletti ellenőrzést az Aszadot támogatók felkelése miatt. Hat harcos és parancsnok, valamint három kormánytisztviselő azt mondta erről a Reuters-nek:

március 6-án a kormány egyértelmű parancsot adott a „Fuloul”, vagyis az Aszad-rezsim „maradványai” által szervezett puccskísérlet leverésére.

Sokan, akik a parancsokat kapták, mindössze néhány hónapja viseltek egyenruhát, és a szunnita iszlámnak a brutalitásáról hírhedt értelmezését osztották – jegyezte meg a hírügynökség.

A márciusi felkelésre reagáló erők egy része olyan névsorokat vitt magával, amelyeken a célpontok szerepeltek: ők az Aszad-milícia olyan egykori tagjai, akik az új kormánytól ideiglenesen amnesztiát szerepeltek. A Reuters szerint azonban

bár a célpontok listáján Aszad milicistái szerepeltek, a megtorlásnak nemcsak ők estek áldozatul, hanem a hozzátartozóik is, beleértve a kiskorúakat.

A hírügynökség szerint a falusi elöljárók által összeállított halotti listákon a vezetéknevek is ismétlődnek, jelezve azt, hogy egy-egy milicistának a rokonságát is lemészárolták. Több túlélő azt is leírta, hogy szeretteik holttestét meggyalázták, megcsonkították a támadók.

A Reuters megállapította, hogy 1479 szíriai alavita halt meg, és több tucatnyian eltűntek március 7. és 9. közt. A vizsgálat szerint a mészárlások legalább 40 különböző helyszínen zajlottak. Latakia, Tartúsz és Hama régiókban számos alavita falu és városrész kiürült a támadások után, és lakosaik ezrével táboroztak le egy közeli orosz támaszponton az újabb mészárlásoktól való félelmükben.

Az elkövetők egyelőre büntetlenek, a gyilkosságok pedig nem álltak le

Mint a hírügynökség írta, a márciusi gyilkosságokban legalább egy tucatnyi, az új kormány irányítása alá tartozó frakció, köztük külföldi milicisták is részt vettek. Ezeknek a szervezeteknek csaknem a felét évek óta nemzetközi szankciókkal sújtják emberi jogi visszaélések, köztük gyilkosságok, emberrablások és szexuális bűncselekmények miatt.

A Reuters információi szerint a mészárlásban érintett volt a szír kormány Általános Biztonsági Szolgálata – ez a legfőbb bűnüldöző szerv volt azokban az időkben, amikor a HTS irányította Idlíbet, ma pedig a belügyminisztérium része –; valamint a HTS olyan korábbi egységei, mint a 400-as számú elit harci egység és az Othman-dandár. Szintén érintettek voltak a kormányhoz nemrég csatlakozott szunnita milíciák, köztük olyanok is, amelyeket az Európai Unió szankciókkal sújtott a mészárlásban játszott szerepük miatt.

Az alavita közösség elleni támadások a mai napig folytatódnak.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint május 10. és június 4. között 20 alavitát lőttek agyon Latakia és Hama régiókban. Az elkövetőket nem sikerült azonosítani.

A mészárlás rávilágított arra a mély polarizációra Szíriában, amelyet az új kormánynak még le kell küzdenie: az Aszadot hallgatólagosan vagy aktívan támogatók és azok között, akik ellene harcoltak. Szíriában sokan neheztelnek az alavitákra, akik Aszad két évtizedes uralma alatt aránytalanul nagy befolyást élveztek a hadseregben és a kormányban.

Szíriában hivatalos vizsgálat indult a történtek miatt, de még nem zárult le.

A szír kormány, beleértve a védelmi minisztériumot és az elnöki hivatalt, nem válaszolt a Reuters riportjában lévő megállapítások részletes összefoglalójára, illetve az ahhoz kapcsolódó megkeresésre a hírügynökség részéről. Néhány nappal a gyilkosságok után a Reutersnek adott interjújában Ahmed al-Saraa szír elnök elítélte az erőszakot, és megígérte, hogy megbünteti a felelősöket.

Mindeközben a szír hatóságok azt közölték az ENSZ-szel, hogy több tucatnyi feltételezett elkövetőt őrizetbe vettek – közölte Paulo Sérgio Pinheiro, a világszervezet szíriai bizottságának elnöke az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának június 27-én benyújtott jelentésében. A hónapokkal ezelőtt történt mészárlás ügyében azonban mostanáig senki ellen sem történt vádemelés a Reuters információi szerint.

Kiemelt kép: Felkelők és a megbukott szíriai rezsim korábbi katonái közösen menetelnek a Damaszkuszban rendezett katonai parádén 2024. december 27-én. A felkelők december 8-án elfoglalták a fővárost, és megdöntötték Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmát (Fotó: MTI/AP/Leo Correa)

Ajánljuk még