Vasárnap és hétfőn letartóztatták több orosz médium (a Sputnik Azerbaijan és a Russia Today videósstábjának) újságíróit Azerbajdzsánban, ezenfelül valamennyi orosz kulturális eseményt töröltek a kaukázusi országban. A letartóztatásokkal kapcsolatban bekérették az azeri nagykövetet Moszkvában, valamint elítélték Baku barátságtalan lépéseit. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szövetséges országnak nevezte Azerbajdzsánt, aki arról is beszélt:
szerinte nem szabad, hogy diplomáciai feszültség alakuljon ki egy büntetőjogi eljárásból.
Az ügy közvetlen előzménye, hogy pénteken 50 azeri születésű személyt állítottak elő Jekatyerinburgban, hivatalosan egy 2001-es gyilkossági üggyel kapcsolatban. Az őrizetbe vételt követően a letartóztatottak közül ketten – az ügy elsőrendű gyanúsítottjainak tekintett testvérpár tagjai – életüket vesztették, a hatóságok elmondása szerint rosszullétre panaszkodtak nemsokkal a haláluk előtt, a Szverdlovszk körzeti nyomozó hatóság közleménye szerint a gyanúsítottak egyikénél szívelégtelenség okozta a halált, a másik elhunytának körülményeit pedig még vizsgálják.
Baku azonban rendőri brutalitással vádolta meg az orosz hatóságokat, elmondásuk szerint az oroszok meggyilkolták a letartóztatott azerieket, kilencet közülük pedig megvertek, a Meduza orosz ellenzéki portál felvételeket is közölt a gyanúsítottakról, amelyeken valóban látszanak testi sértésnek a nyomai. A letartóztatások azeri értelmezésével egyetértve szólalt meg a Peter Michalko, az EU azerbajdzsáni nagykövete, aki elítélte az oroszországi letartóztatásokat.
Oroszország ugyanakkor tagadta az azeri vádakat, miszerint politikailag motiváltak lettek volna a jekatyerinburgi letartóztatások. Az ügy kirobbanása óta megjelent első sajtókommentárok kiemelik, a két ország között ez a második komolyabb diplomáciai incidens azóta, hogy tavaly decemberben az orosz légvédelem véletlenül lelőtt egy azeri utasszállítót. Ugyanakkor itt sem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz–ukrán háborút.
„Ukrajna olyan lesz, mint a Hegyi-Karabah” – egy kijelentés, amely alááshatja az orosz–azeri kapcsolatokat
A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta Moszkva és Baku érdekalapú együttműködést tartott fenn, amely stratégiai jelentőségű kapcsolatokban jelent meg és jelenik meg most is, dacára annak, hogy a két ország az utóbbi időben látványosabban elhidegülni látszanak egymástól. Csak két példa:
Moszkva továbbra is az ország legnagyobb fegyverbeszállítója, az azeri exporttermékeknek pedig Oroszország a harmadik legnagyobb felvevő piaca.
Ez alól – a földrajzi adottságoknak köszönhetően érthető módon – némileg az energiapiac jelent kivételt, 2023-as adatok szerint ugyanis Olaszország vásárolta a legnagyobb mennyiségben az azeri földgázt, őket követik a törökök és a görögök, míg Oroszország a hetedik legnagyobb felvásárló.
Ez annak is volt köszönhető, hogy Azerbajdzsán egy sajátos el nem köteleződési magatartást követ, amelyet a szakirodalom kiegyensúlyozó külpolitikának nevez. Ennek az a lényege, hogy a bakui vezetés igyekszik egyenlő távolságot tartani a nagyhatalmaktól, egyúttal kölcsönösen előnyös megállapodásokra törekszik velük, valamint igyekszik elkerülni a nagyhatalmi tömbökbe vagy szövetségi rendszerekbe való teljes integrációt vagy betagozódást. Az orosz–ukrán háború kontextusában pedig ez azt jelentette, hogy
Azerbajdzsán ugyan nyújtott támogatást Ukrajnának, mégsem fordult teljesen szembe Oroszországgal.
A mostani konfliktus gyújtópontját sem egy 24 éves gyilkossággal kapcsolatos nyomozás és az orosz és azeri részről egymásnak ellentmondóan kommunikált letartóztatások, vagy a tavaly decemberben lelőtt utasszállító ügye – amellyel kapcsolatban Vlagyimir Putyin elnök elnézést kért –, hanem egy konkrét kijelentés jelentheti. Június 8-án Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó az ukrajnai rendezés ügyét a hegyi-karabahi helyzethez hasonlította, mondván az ottani rendezéssel kapcsolatos tapasztalatok miatt nem akarnak egy Kijev számára kedvező békemegállapodást aláírni. „Ha nem tudunk megállapodni a valódi békéről, hanem csak aláírunk egy valamilyen tűzszüneti megállapodást… akkor ugyanaz lesz (Ukrajnából – a szerk.), mint Karabahban, vagyis az Örményország és Azerbajdzsán közötti vitatott területen.”
„Az egész térség (Délkelet-Ukrajna) egy hatalmas Karabahhá fog változni”
– fogalmazott. Válaszul az azeri külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben azt írták: helytelennek tartják az ukrajnai háború és a karabahi konfliktusok közötti párhuzamokat, mivel elmondásuk szerint egyszer sem sértették meg más ország területi integritását.
„Azerbajdzsán a 2020 és 2023 közötti honvédő háborúban és terrorellenes műveleteiben mindvégig saját szuverén, a nemzetközi jog által elismert területén belül tevékenykedett”
– jelentették ki, egyúttal felszólították Vlagyimir Megyinszkijt, hogy tartózkodjon a hasonló összehasonlításoktól a jövőben, valamint emlékeztettek: Hegyi-Karabahot Oroszország is Azerbajdzsán részének tekinti.
A mostani letartóztatások ugyan nem járnak konkrét háborús kockázatokkal, és egyelőre még nem világos, milyen mértékben is romolhatnak meg a kétoldalú kapcsolatok, az eset így is számos tanulsággal járhat. Egyrészről mutatja Oroszország érdekérvényesítő képességeinek határát is – mivel korábban nem volt példa arra, hogy orosz propagandistaként számontartott újságírókat tartóztassanak le, akik olyan posztszovjet országban dolgoznak, amelyek nem támogatták nyíltan Ukrajnát –, másrészről értelmezhető egy gyakorlatilag semleges ország első lépésének az ukrajnai háborúban való finom részvételével kapcsolatban.
Kiemelt kép: A Sputnik Azerbaijan, orosz hírportál ügyvezető igazgatójának, Igor Kartaviknak és főszerkesztőjének, Jevgenyij Beluszov letartóztatásának pillanatai az azerbajdzsáni Bakuban, 2025. július 1-jén (Fotó: X.com)