Az Egyesült Államok a múlt hétvégén vált közvetlen részesévé az Izrael és Irán közötti konfliktusnak, amikor bombatámadást hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen. A külügyminiszter-helyettes azt is kijelentette, hogy Irán továbbra is „ragaszkodni fog” ahhoz, hogy uránt dúsíthasson békés célokra, visszautasítva a vádakat, miszerint titokban nukleáris fegyver fejlesztésére törekedne.
Azt mondta, hogy Irán „meg lett fosztva a nukleáris kutatási programjához szükséges anyagokhoz való hozzáféréstől”, ezért „önmagára kell támaszkodnia”.
„A dúsítás mértéke, és a kapacitás megbeszélhető, de azt mondani, hogy nem lehet dúsítani, és ha nem értesz egyet, akkor lebombázunk, a dzsungel törvénye”
– mondta a külügyminiszter-helyettes.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezetője szerint a csapások súlyos, de „nem teljes” károkat okoztak, míg Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy Irán nukleáris létesítményei „teljesen megsemmisültek”. Hozzátette, hogy Irán „néhány hónapon belül” képes lehet újraindítani az urándúsítást. Erre válaszul Takht-Ravanchi azt mondta, nem tudja, ez valóban így lesz-e.
Trump közölte, hogy „abszolút fontolóra venné” Irán ismételt bombázását, ha a hírszerzés olyan szintű urándúsításról számolna be, ami aggodalomra adhat okot.
Kapcsolódó tartalom
Takht-Ravanchi azt mondta, egyelőre nincs kitűzve időpont az esetleges tárgyalásokra, és azt sem tudni, miről szólnának pontosan, miután Trump a múlt héten jelezte, hogy a megbeszélések akár már ezen a héten is megkezdődhetnek – közölte a BBC.
„Jelenleg arra várunk választ, hogy meg fog-e ismétlődni egy újabb agresszió, miközben tárgyalásban állunk?”
– tette fel a kérdést Takht-Ravanchi.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon világosan kell fogalmaznia ebben a kulcskérdésben”, és el kell mondania, „mit fognak nyújtani nekünk annak érdekében, hogy meglegyen a tárgyaláshoz szükséges bizalom”.
Arra a kérdésre, hogy Irán hajlandó lenne-e újragondolni nukleáris programját egy esetleges megállapodás keretében – például a szankciók feloldása és beruházások fejében –, Takht-Ravanchi így felelt: „Miért kellene ilyen javaslatba beleegyeznünk?”
Tíz éve tartó probléma
A 2015-ös nemzetközi atomalku értelmében Irán nem dúsíthatott uránt 3,67 százaléknál magasabb szintre – ez az érték szükséges a kereskedelmi atomerőművek üzemanyagához –, és 15 évig tilos volt dúsítást végeznie a Fordo létesítményben. Trump 2018-ban – első elnöki ciklusában – kiléptette az Egyesült Államokat az egyezményből, mondván, az túlságosan engedékeny volt, és újra életbe léptette a szankciókat. Irán válaszul fokozatosan megszegte a megállapodásban foglalt korlátozásokat, különösen a dúsításra vonatkozókat. 2021-ben újraindította a dúsítást Fordóban, és az IAEA szerint elegendő 60 százalékosan dúsított uránt halmozott fel akár kilenc atomfegyver előállításához is.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart Marco Rubio amerikai külügyminiszter társaságában a NATO-tagországok kétnapos csúcsértekezletének második napi ülését követően Hágában 2025. június 25-én (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)