Izrael június 13-án átfogó támadást indított Irán ellen, hogy megfékezze Teherán atomfegyver-fejlesztési kísérleteit. A közel-keleti feszültség tovább fokozódott, miután az Egyesült Államok a konfliktusba belépve célzott légicsapásokat hajtott végre az iráni nukleáris létesítmények ellen. Izrael és Irán végül megegyezett a tűzszünetben, elismerve a tizenkét napos háború végét.

A konfliktus eszkalálódása akár évekre átrendezhette volna a Közel-Kelet politikai viszonyait. Összefoglaltuk, hogy a korábbi cikkünkben felvázolt háborús forgatókönyvekből mely pontok valósultak meg és maradtak el.

1. Elkerültük a legsúlyosabb katasztrófát

Jó hír, hogy a pesszimista forgatókönyv egyáltalán nem teljesült be:

• Izrael hadereje érdemben nem szenvedett súlyos veszteségeket, valamint fogságba esett katonákról sem érkeztek hírek. Irán támadásai csak kisebb károkat okoztak a zsidó államnak.
• Benjámin Netanjahu és Donald Trump között ugyan belpolitikai feszültségek vannak, de nincs nyílt konfliktus vagy vádaskodás. Az amerikai elnök mindkét félnek tűzszünetet javasolt, valamint ragaszkodott álláspontjához, miszerint Iránnak nem lehet atomfegyvere.
• Teherán naponta indított rakétatámadások Izrael ellen, de nem hirdetett állandó háborút Izrael ellen. A régió államai – Szaúd-Arábia, Libanon vagy Irak – nem sodródtak bele a konfliktusba, és a nagyhatalmi átrendeződés sem következett be.

A Vaskupola izraeli rakétaelhárító rendszer tüzel Tel-Avivban egy iráni rakétatámadás alatt, 2025. június 13-án, miután az izraeli légierő sorozatos csapásokat indított Irán nukleáris képességei gyengítésének és nagy hatótávolságú rakétái megsemmisítésének érdekében, és támadás érte a Forradalmi Gárda teheráni főhadiszállását is (Fotó: MTI/AP/Tomer Neuberg)

• A zsidó államon belül nem fokozódott a társadalmi megosztottság. A globális kereskedelem egyelőre változatlan maradt, Izrael ellen pedig nem vezettek be szankciókat. Bár június 13-a óta néhány izraeli járatot felfüggesztettek és légteres korlátozások is voltak, nem történt teljes leállás.
• A nukleáris fegyverkezési verseny szintén változatlan. Irán egyelőre az atomsorompó-egyezmény tagja, így az atomfegyverek fejlesztése és tesztelése sem következett be.

2. A háború legvalószínűbb kimenetele

A legtöbb pont az izraeli–iráni háború köztes forgatókönyvéből valósult meg:

• Az előrejelzések szerint a nukleáris létesítményekben súlyos károk keletkeznek, de nem semmisülnek meg teljesen. Az amerikai légierő valóban precíz csapást mért az iráni Fordó dúsítóüzeme ellen, ám a hírszerzési jelentések szerint Irán nukleáris programja nem semmisült meg teljesen. Irán saját állítása szerint a támadás előtt lényeges kapacitásokat elrejtett, feltehetően az üzem területéről a dúsított anyagot is. Ez a lépés, valamint az ország átfogó tudása – még a súlyos károk ellenére is – lehetővé teszi a program újjáépítését vagy a 90 százalékos, fegyverminőségű dúsítás felé az elmozdulást.

A Maxar Technologies műholdfelvétele az iszfaháni föld alatti urándúsító létesítmény megrongálódott felszíni infrastrukrúrájáról a közép-iráni Iszfahán város térségében 2025. június 22-én. Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy június 22-re virradóan az amerikai központi parancsnokság katonai műveleteket hajtott végre az iráni atomlétesítmények ellen (Fotó: MTI/EPA/Maxar Technologies)

• Az előrejelzésekkel összhangban Irán heves válaszcsapásokkal reagált Izrael támadására, és több száz rakétát és drónt lőtt ki Izraelre. Többségüket az izraeli légvédelem hatásosan kezelte, de néhány áthatolt a védelmen, és a civilek is életüket vesztették. Az olajár – egyelőre mérsékelt ütemben – nőtt.
• Iránban csak kevés helyi zavargás történt, azok pedig nem fenyegették komolyan a rezsim stabilitását. Izrael még mindig nem zárta le teljesen a gázai háborút, ahogyan a Hamászhoz kötődő túszkérdést sem oldotta meg.
• A felvázolt forgatókönyvvel ellentétben a zsidó intézmények és nagykövetségek nem kerültek veszélybe, az antiszemita támadások elmaradtak. Irán továbbra is tagja az atomsorompó-egyezménynek, viszont a kilépéshez szükséges jogszabálytervezetet már előkészítette a teheráni parlament. Izrael nem került nemzetközi nyomás alá. A zsidó államon belül már korábban is voltak feszültségek, így érdemben ezen a téren sem történt változás.

3. Az optimista forgatókönyv még várat magára

Az izraeli–iráni háború legoptimistább forgatókönyvének csak néhány része valósult meg:

• A támadások után valóban minden izraeli gép sértetlenül visszatért, míg az Egyesült Államok részleges katonai beavatkozással támogatta a zsidó államot. Izrael több hullámban mért csapást Iránra, köztük az energetikai infrastruktúrájuk kulcsfontosságú részeire is.
• Teherán válaszcsapásában több száz rakétával és drónnal támadta Izraelt, amelyek többségét a Vaskupola rakétaelhárító semlegesítette. Habár a támadásoknak civil áldozatai is voltak, a tömeges pusztítás elmaradt.

A Donald Trump amerikai elnököt ábrázoló óriásplakát Tel-Avivban 2025 június 22-én. A felirat jelentése: Köszönjük, Elnök úr! Előző este az Egyesült Államok légitámadást indított iráni atomlétesítmények ellen (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

• Az előrejelzések ellenére Európa nem vezetett be szankciókat Iránnal szemben, és a gazdaságuk sem omlott össze. A teheráni zavargások szintén elmaradtak, ahogyan Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetőjének bukása is.
• Izrael egyelőre nem kötött békeszerződést Szaúd-Arábiával, Szíriával és Libanonnal. A zsidó állam továbbra is várja, hogy visszakapja a Hamásztól a 2023. október 7-i támadásában elhurcolt túszokat.
• Donald Trump műholdfelvételekkel igazolta, hogy az amerikai bunkerromboló bombák hatalmas pusztítást okoztak Irán nukleáris létesítményeiben. Az amerikai elnök szerint az atomfenyegetettségnek vége, majd hozzátette, hogy Irán „soha nem építi újjá a nukleáris létesítményeit”. A csapás eredményessége továbbra is kérdéses: Teherán a támadások után azt állította, hogy a keletkezett károk csak a föld felettiek, és helyreállíthatók.

Habár a világ sikeresen elkerülte a katasztrofális következményeket, a Közel-Keleten továbbra is feszült maradt a helyzet. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Maszúd Peszeskján iráni elnök egyaránt bejelentették a tizenkét napos háború végét, míg a konfliktus lezárását mindkét fél eltérő módon értelmezte.

Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Házban 2025. június 21-én. Mellette J. D. Vance amerikai alelnök (b), Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter. Trump bejelentette, hogy az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Carlos Barria)