Június 24–25-én Hágában tartják az idei NATO-csúcstalálkozót, amelyre a szövetség mind a 32 tagállamának vezetője, az Európai Unió, valamint több partnerország is hivatalos meghívást kapott. A tanácskozás középpontjában a védelmi kiadások emelése lesz, míg az ukrajnai háború kérdése jelentősen háttérbe szorulhat.
Az idei csúcstalálkozó egyik legnagyobb változása, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem kapott meghívást a hivatalos egyeztetésekre. Míg az elmúlt két évben díszvendégként vett részt a találkozón, idén csupán a holland királyi pár díszvacsoráján lehet jelen – írja a Reuters.
A lap szerint Mark Rutte NATO-főtitkár igyekszik elkerülni az újabb feszültséget Washingtonnal, különösen a februári Zelenszkij–Trump-összetűzés fényében. Ukrajna szövetségesei tartanak attól, hogy egy konfliktus esetén az Egyesült Államok végleg leállítja a fegyverszállításokat és a hírszerzési együttműködést.
Donald Trump amerikai elnök ukrán partnerével folytatott megbeszélést a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. február 28-án. A megbeszélésen feszült hangulat alakult ki, miután az amerikai elnök tiszteletlennek minősítette Volodimir Zelenszkij viselkedését. Donald Trump kijelentette, hogy az ukrán elnök a harmadik világháborúval játszik, majd a találkozó után egyenesen diktátornak nevezte (Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo)A katonai szövetség európai tagállamai korábban Ukrajna NATO-tagsága mellett is elkötelezték magukat, amit Donald Trump többször is határozottan elutasított. Michael Waltz, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a Biden-kormányzat Ukrajna-stratégiája elhúzódó konfliktushoz vezetett volna, és fokozta volna a világháborús veszélyt.
Az amerikai és európai álláspont közötti törésvonal jól érzékelhető: míg Zelenszkij a katonai szövetség hivatalos programjaiból kimarad, addig Brüsszelben az EU-csúcs egyik kiemelt szereplője lesz.
A BBC értesülései szerint eredetileg arról is szó volt, hogy a tagállami vezetők új stratégiát dolgoznak ki Oroszországgal kapcsolatban, ami végül a NATO-csúcs hivatalos napirendjére nem került fel.
A védelmi kiadások növelését sürgetik
Az egyik legfontosabb napirendi pont a tagállamok védelmi kiadásainak növelése. Donald Trump korábban élesen bírálta az európai szövetségeseket a szerinte elégtelen hozzájárulásuk miatt, sőt újraválasztása után már a NATO-ból való kilépés lehetőségét is felvetette.
Európa a NATO teljes katonai költségvetésének mintegy 30 százalékát állja. A jelenlegi kompromisszumos javaslat szerint a tagállamoknak a GDP-jük 3,5 százalékát kellene a hadseregre fordítaniuk, további 1,5 százalék pedig egyéb védelmi célokra menne, amelyet 2035-ig kellene teljesíteni. A BBC szerint sok tagállamnak még a több mint tíz éve kitűzött 2 százalék teljesítése is kihívást jelent, így az új cél elérése komoly nehézségeket okozhat.
A megállapodás csak akkor válik véglegessé, ha mind a 32 tagállam vezetője jóváhagyja. Spanyolország és Szlovákia már az elmúlt napokban is tiltakozott az 5 százalékos célkitűzés ellen.
Madrid határozottan kérte, hogy a NATO hágai csúcstalálkozójára tervezett közös nyilatkozat legyen rugalmasabb. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök vasárnap közölte, hogy sikeresen megállapodott a NATO-val arról, hogy nem kell a védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára emelnie.
Spanyolország kijelentése azonban újabb vitát robbanthat ki a szövetségen belül. Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn jelezte, hogy Szlovákia – Madridhoz hasonlóan – fenntartja szuverén jogát arra, hogy saját döntése alapján, a maga ütemében növelje védelmi költségvetését. Kijelentette, hogy Szlovákia a jövő évi költségvetésben nem hajlandó növelni a katonai kiadásokat, és a védelmi pénzeket inkább kettős felhasználású fejlesztésekre, például kórházak és utak építésére fordítaná.
Fegyveres őr áll a World Forum konferenciaközpont területén felállított ideiglenes épület előtt Hágában 2025. június 22-én. A központ ad otthont a NATO kétnapos csúcsértekezletének 2025. június 24-én és 25-én (Fotó: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal)Orbán Viktor: Rázós hetünk lesz
Orbán Viktor miniszterelnök szintén Hágába utazott kedden, hogy a NATO csúcstalálkozóján részt vegyen. A kormányfő már hétfői bejegyzésében jelezte, hogy rázós hét következik, utalva a NATO-csúcstalálkozóra és a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsra.
A kormányfő szerint a nemzetközi diplomácia egyre keményebb terep, ahol még a szövetségesek között is éles érdekütközések zajlanak.
„Mi békét és biztonságot akarunk, ezért meg akarjuk akadályozni, hogy a NATO és az EU olyan intézményes kapcsolatot alakítson ki Ukrajnával, amely háborút és pénzügyi káoszt hozna a fejünkre”
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
A békepárti álláspont mellett Magyarország a NATO keleti szárnyának megerősítésében is részt vesz. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter június elején, a bukaresti kilencek találkozója után jelentette be, hogy Magyarország hiteles szövetségesként komoly, az ország méretéhez és lehetőségeihez képest kiemelkedő erőfeszítésekkel járul hozzá a NATO tevékenységéhez.
Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA)