A történelem gyakran a „mi lenne, ha” érvekről szól:
Trump fejének „alig egy centiméteres elmozdulása
tavaly nyáron Butlerben, Pennsylvaniában egy ilyen pillanat volt. Ha aznap megölte volna egy merénylő, egyértelmű, hogy az iráni atomfegyverkezés megállításáért folytatott küzdelem története igencsak másképp alakul” – írja a Jewish News Syndicat (JNS) című lap, az amerikai hadsereg légierejének váratlan, vasárnapi beavatkozását elemezve.
De nem alakult másképp: „Donald Trump, úgy tűnik, megtévesztette mind a barátait, mind az ellenségeit. Olyat tett, amit elődei közül senki sem mert megtenni. Egyetlen csapással, az iráni nukleáris létesítmények bombázására vonatkozó parancsával valószínűleg megváltoztatta a történelem menetét” – így értékeli a lap a vasárnapi rajtaütést.
„Különben dühbe jövünk”
A meglepetés erejével hatott az a légi támadás, amelyet hogy az Egyesült Államok intézett vasárnap reggel Irán három nukleáris létesítménye ellen. A Fordóban, Natanzban és Iszfahánban végrehajtott légicsapások után, amelyek célja Irán nukleáris képességeinek korlátozása volt, Donald Trump tájékoztatása szerint minden amerikai repülőgép biztonságban elhagyta az iráni légteret.
Pedig Trump Iránnal kapcsolatban az első néhány hónapban úgy beszélt és viselkedett, mintha második kormányzati ciklusának külpolitikája inkább Barack Obama vagy Joe Biden politikáját vinné tovább, nem saját első ciklusának szemléletét – idézi fel a JNS.
A Maxar Technologies műholdfelvétele az iszfaháni föld alatti urándúsító létesítmény megrongálódott felszíni infrastruktúrájáról a közép-iráni Iszfahán város térségében 2025. június 22-én. Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy június 22-re virradóan az amerikai központi parancsnokság katonai műveleteket hajtott végre az iráni atomlétesítmények ellen (Fotó: MTI/EPA/Maxar Technologies)De kiderült, hogy ez csak trükk volt, vagy legalábbis az amerikai diplomácia működésének alapos átgondolása. Az elnök lehetőséget adott Irán vezetőinek, hogy tárgyalásokat folytassanak az Egyesült Államokkal a veszélyes nukleáris program fenntartásával kapcsolatos vita megoldása érdekében.
Kijelentette: két hónapot ad nekik,
hogy tárgyaljanak a visszavonulásról és a nukleáris ambícióik feladásáról, és ha nem teljesítik a kívánságát, akkor megbánják. És pontosan ez is történt.
A gyanútlan Witkoff
Benjámin Netanjahu miniszterelnök karrierjét annak szentelte, hogy az amerikai közvéleményt Irán nukleáris törekvései ellen mozgósítsa. Azonban a támadás megindításáról szóló operatív döntés kizárólag Donald Trump elnöké volt. Netanjahu nem sürgette Trumpot a cselekvésre, és nem fedett fel érzékeny információkat, ahogyan Trump is őrizte Izrael titkait. Ez a szoros együttműködésük gyümölcsét tükrözi – jellemzi a műveleti partnert, az izraeli kormányfőt az Israelhayom.com.
A lap felidézi: a Trump-adminisztráció kezdetén aggodalmat keltett Steve Witkoff, a közel-keleti különmegbízott korai hibája, aki
beleegyezett abba, hogy Irán háromszázalékos uránt dúsítson.
Ron Dermer, Izrael stratégiai ügyekért felelős vezetője és David Barnea, a Moszad vezetője, „gyorsan eloltották a tüzet” – fogalmaz az Israelhayom.com.
A lap elárulja: Trump és Netanjahu az elmúlt hetekben számtalan alkalommal, szinte naponta beszéltek azóta, hogy Izrael elindította a Rising Lion néven emlegetett hadműveletet. Koordinációjuk zökkenőmentes volt: Trump teljes mértékben támogatta Izrael megtévesztési taktikáját az Irán elleni támadást megelőző napokban.
Hasonlóképpen Izrael úgy tett, mintha nem tudna az amerikai B–2 lopakodó bombázók Fordow nukleáris létesítmény elleni támadásának időzítéséről.
A Szazandegi című iráni napilap Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert (b) és Steve Witkoff amerikai különmegbízottat ábrázoló címlapja egy újságosstandon Teheránban 2025. május 12-én, az iráni–amerikai nukleáris tárgyalásoknak az ománi fővárosban, Maszkatban tartott negyedik fordulója utáni napon. Totális dezinformáció (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)Több mint légitámadás
Mindkét fél ismerte a terveket, mégis nem szivárgott ki semmi titok.
Azáltal, hogy elrendelte az amerikai erőknek, hogy olyan fegyverekkel támadják meg a nukleáris célpontokat, amelyekkel csak az amerikai hadsereg rendelkezik – 30 000 fontos bunkerromboló bombák és az amerikai légierő B–2 óriásbombázói, amelyek ezeket olyan célpontokra dobhatják le, mint Irán hegyvidéki Fordow urándúsító üzeme –, Trump többet tett, mint hogy a jelenlegi konfliktusban a mérleg nyelvét az iszlamista rezsim ellen billentette.
Az amerikai légierőben rendszeresített Northrop Grumman B–2 Spirit lopakodó nehézbombázó repülőgépek egyike leszállni készül honi bázisán, a Missouri állambeli Whiteman légitámaszponton, ahová a B–2-esek köteléke iráni célpontok elleni légicsapásból tért vissza 2025. június 22-én. Jöttek, láttak, győztek? (Fotó: MTI/AP/David Smith)Tettei biztosítják, hogy bármi is történjék az elkövetkező napokban és hetekben,
az iráni nukleáris fenyegetés a belátható jövőben gyakorlatilag megszűnik
– összegez a JNS.
Kiemelt kép: Dan Caine vezérkari főnök, a légierő tábornoka a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón ismerteti az Irán elleni légicsapás részleteit 2025. június 22-én, Arlingtonban, Virginiában (Fotó: Andrew Harnik/Getty Images)