Netanjahu álláspontja szerint Izraelnek „lépnie kellett” Irán ellen, mivel Teherán nagy sebességgel haladt a nukleáris fegyverkezés felé, különösen azután, hogy 2024 szeptemberében megölték a Hezbollah vezetőjét, Hasszan Naszrallát. A kormányfő arra is hivatkozott, hogy Irán tervei szerint havi 300 ballisztikus rakétát állítana elő – írta a The Times of Israel.

Netanjahu elmondta, hogy aggodalmait megosztotta Donald Trump amerikai elnökkel is: „Elmondtam neki, hogy lépnünk kell, és ő ezt nagyon is megértette. Tudtam, hogy amikor eljön a döntés ideje, helyesen fog cselekedni. Helyesen fog cselekedni Amerikáért. A szabad világért. A civilizációért.”

A Fordóval kapcsolatos nyitott kérdés: hová lett Irán dúsított uránja?

Az amerikai légierő precíz csapása az iráni Fordó dúsítóüzem ellen – amely a „Feltámadó Oroszlán” hadművelet egyik kulcspillanata volt – jelentős csapást mért Teherán nukleáris infrastruktúrájára. Ennek ellenére Irán nukleáris törekvései tovább élnek – olvasható az Israel Hayom cikkében.

A szaktudás, az előre áthelyezett dúsított uránkészlet és az elrejtett kapacitások lehetőséget adnak arra, hogy Teherán helyreállítsa programját vagy elinduljon a katonai célú dúsítás útján.

Teherán egyelőre semmilyen jelét nem adja annak, hogy engedne az Egyesült Államok követeléseinek, és következő lépései meghatározzák majd Washington szerepét az elhúzódó konfliktusban. Csak egy diplomáciai megállapodás állíthatja meg hatékonyan Irán nukleáris újjáéledését.

Az amerikai légicsapás jelentőségét az is növeli, hogy Izrael képességei korlátozottak a Fordó elleni hatékony fellépésre. Ugyanakkor a csapás eredményeinek felmérése nehézségekbe ütközik –

még ha Fordó valóban jelentős károkat is szenvedett, Irán nukleáris programja nem semmisült meg teljesen.

Úgy tűnik, Irán – saját állítása szerint – a támadás előtt lényeges kapacitásokat rejtett el, feltehetően magát a dúsított anyagot is az üzem területéről. Ez a lépés, valamint az ország átfogó tudása lehetővé teszi a program újjáépítését vagy a 90 százalékos, fegyverminőségű dúsítás felé való elmozdulást, még a súlyos károk ellenére is.

Irán továbbra is határozottan elutasítja az amerikai kormányzat követeléseit nukleáris és rakétaprogramjával kapcsolatban. Így a Fordó elleni csapás nem zárta le a konfliktust. Teherán vezetése valószínűleg egy megfontolt válaszlépésen dolgozik, hogy elkerülje a közvetlen összecsapást az Egyesült Államokkal – amely maga is visszafogottságot jelzett a támadást megelőző kommunikációval.

Az IDF készültségben: Irán dúsított uránkészletének esetleges áthelyezését figyelik

Az izraeli hadsereg (IDF) éberen figyeli annak lehetőségét, hogy Irán a megrongálódott vagy megsemmisült létesítményekből más helyszínekre helyezi át a dúsított uránkészletét – közölte Effie Defrin vezérőrnagy, az IDF szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva.

A The Jerusalem Post szerint

Irán korábban már állította, hogy a Fordó létesítményből más helyszínekre vitte át a dúsított uránt, de ezt soha nem erősítették meg

– sokak szerint inkább pszichológiai hadviselés részét képezte ez a kijelentés.

Defrin nyilatkozatában azt is közölte, hogy szombaton az izraeli légierő harci gépei csapást mértek az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik föld–föld rakétahajtóműveket gyártó létesítményére a Shahroud térségében. Az ottani üzem planetáris keverőgépekkel és más, rakétahajtóművek előállításához szükséges kritikus berendezésekkel volt felszerelve.

Kiemelt kép: A Maxar Technologies 2025. június 22-i műholdfelvétele az iráni Fordóban működő urándúsító üzemről, miután június 21-én este az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítmény ellen intézett légitámadást, köztük a föld alatti bunkerben működő fordói üzem ellen is. A képen lyukak és kráterek láthatóak a létesítmény közelében (Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies)