A két ország között hónapok óta húzódó vámháború – amely az elmúlt időszakban némi enyhülést mutatott – háttérbe szorulhat az iráni állami televízióban elhangzott bejelentés tükrében. A Press TV beszámolója szerint az iráni parlament elfogadott egy javaslatot a szoros lezárására, ugyanakkor hozzátette, hogy a végső döntés a Nemzeti Legfelsőbb Biztonsági Tanács kezében van.
Bármilyen fennakadás az olajszállításban súlyos gazdasági következményekkel járna. Különösen Kínára lenne hatással, amely a világ legnagyobb vásárlója az iráni kőolajnak, és szoros kapcsolatot ápol Teheránnal. Kína több olajat vásárol Irántól, mint bármely más ország: a hajózási adatokkal foglalkozó Vortexa cég szerint a múlt hónapban napi 1,8 millió hordó felett importáltak. Rajtuk kívül azonban más ázsiai országok – például India, Japán és Dél-Korea – is jelentősen függenek a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállításoktól – írja a BBC.
Az olajárak megugrottak azután, hogy az Egyesült Államok vasárnap támadást hajtott végre iráni nukleáris létesítmények ellen. A Brent kőolaj hordónkénti ára, a maga 78,89 dollárjával öt hónapos csúcsot ért el.
„Arra biztatom a pekingi kínai kormányt, hogy hívják fel őket (Iránt) emiatt, hiszen nagymértékben függenek a Hormuzi-szorostól az olajellátásban”
– mondta Rubio a Fox News vasárnapi interjújában.
„Ha lezárják a szorost… az gazdasági öngyilkosság lenne számukra. És bár nekünk is vannak eszközeink, hogy kezeljük ezt, más országoknak is figyelniük kell erre. Ez sokkal rosszabbul érintené más államok gazdaságát, mint a miénket” – tette hozzá.
A világ kőolajának mintegy 20 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson, amelyen keresztül a Közel-Kelet legnagyobb olaj- és gáztermelői szállítják ki az energiahordozókat.
Bármilyen kísérlet a forgalom megzavarására azonnali áremelkedést okozhat a világpiacon.
„Az Egyesült Államok jelenleg masszív védelmi felállással van jelen a térségben, felkészülve Irán esetleges válaszlépéseire. Az olajárakat érintő kockázat azonban az, hogy a helyzet tovább súlyosbodhat” – mondta Saul Kavonic, az MST Financial energiaszakértője.
Hétfőn Peking úgy reagált, hogy a vasárnap történt amerikai légicsapások megrendítették Washington hitelességét, és azonnali tűzszünetre szólított fel.
A pekingi állami lap, a Global Times szerkesztőségi cikkében azt írta: az Egyesült Államok iráni szerepvállalása „tovább bonyolította és destabilizálta a Közel-Kelet helyzetét”, és olyan irányba tolja a konfliktust, ahol „az már irányíthatatlanná válhat”.
Kiemelt kép: A Fehér Ház által közreadott képen Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter (b) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a washingtoni Fehér Ház titkosszolgálati komplexumában, a Situation Roomban 2025. június 21-én (Fotó: MTI/AP/Fehér Ház)