Egy nappal azután, hogy Izrael pénteken megtámadta Iránt, egy teherszállító repülőgép szállt fel Kínából. Másnap egy második repülőgép indult egy part menti városból. Hétfőn pedig egy harmadik repülőgép Sanghajból – három repülés, három nap alatt. Az adatok szerint a legelső gép Észak-Kína mentén repült nyugat felé, majd Kazahsztánnál irányt változtatva vágott át Üzbegisztán és Türkmenisztán felett. Iránhoz közeledve pedig eltűnt a radarokról – írja a The Telegraph című brit lap.
A rejtélyt tovább növeli, hogy a repülési tervek szerint
a gép feltüntetett úti célja Luxemburg volt, ám úgy tűnik, hogy soha nem repült az európai légtér közelében
A cikkhez mellékelt fotón és videón, melyek a Flightradar24 alkalmazás segítségével tüntetik fel az Iránt az újabb háborús konfliktus kitörése óta gondosan elkerülő nemzetközi járatok repülését, megfigyelhető az egyik, Kínából induló, útvonaláról Üzbegisztán-Türkmenisztán térségében eltérő járat. Figyelemmel kísérése azért sem nehéz feladat, mert egyedüli gépként lép be Irán légterébe.
Napi kétmillió hordó olaj
Légi közlekedési szakértők a lap szerint megjegyezték, hogy minden bizonnyal Cargolux Airlines International Boeing 747-400F típusú gépek lehetnek a titokzatos járatok. Ezt a típust általában katonai felszerelések és fegyverek szállítására használják, és rendszerint kormányzati megrendelések teljesítésére bérlik őket.
„Ezek a szállítmányok nagy érdeklődést keltenek;
várható ugyanis, hogy Kína tenni fog valamit Irán megsegítésére”
Cargolux Boeing 747-400F típusú repülőgép berakodás közben (Forrás: Wikipédia)– jegyezte meg a The Telegraphe által megszólaltatott Andrea Ghiselli, az angliai Exeteri Egyetem oktatója, aki Kína közel-keleti és észak-afrikai kapcsolataira specializálódott.
A lap emlékezet: Kína és Irán stratégiai partnerek. Irán Kína egyik legfontosabb energiaellátója, naponta akár kétmillió hordó olajat szállít – így nem meglepő, hogy Peking esetlegesen keresi a módját, hogy támogassa és stabilizálja az Iráni Iszlám Köztársaságot.
Kapcsolódó tartalom
Fegyvert talán nem…
„Fontos szem előtt tartani, hogy Teherán és Peking között milyen kapcsolat áll fenn: Kína olaj- és gázellátásának 43 százaléka a Közel-Keletről származik, ennek jelentős mennyisége Iránból” – idézi a Fox News Robert Greenwayt, a Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának igazgatóját, aki amerikai idő szerint szerda este beszélt erről a hírcsatorna The Ingraham Angle című műsorában.
„Kína szívesen vásárol szankcionált olajat a piaci ár alatt, ami táplálja a kínai gazdaságot és katonai ambícióit is. A jelenlegi konfliktus kapcsán viszont csendben vannak – rendkívül csendben. Azt is tudjuk, hogy a Bandar-Abbas kikötőben történt nagy tűz oka a kínai rakéták szilárd hajtóanyaga volt, amely felrobbant és hatalmas károkat okozott alig egy hónappal ezelőtt. Szerintem ilyen körülmények között nem valószínű, hogy Kína fegyverszállítmányokat küldene. Valószínűbb, hogy
Irán a konfliktusra való tekintettel anyagokat, személyzetet vagy a rezsim értékes tárgyait menekíti biztonságos helyre.
Szerintem ez valószínűleg ez az a mérték, ameddig Kína hajlandó elfogadni a jelenlegi körülményekkel járó kockázatot.”
A Flightradar24 alkalmazásban látható rés az iráni légtérben 2025. június 13-án (Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto/Getty Images)Drónokat nyersanyagért
„A jelenlegi rezsim összeomlása jelentős csapást jelentene, és komoly instabilitást okozna a Közel-Keleten, ami végső soron aláásná Kína gazdasági és energetikai érdekeit” – mutatott rá Ghiselli. Hozzátette: ráadásul a jelenlegi helyzetben Iránban valószínűleg sokan várnak valamilyen segítséget Kínától.
Kapcsolódó tartalom
A brit lap felidézi: nem ez az első eset, hogy Kína megpróbált kereskedelmi árunak álcázott fegyvereket szállítani. Volt példa rá, hogy drónalkatrészeket szélturbina-alkatrészként címkéztek, erre lehet következtetni az európai hatóságok által lefoglalt szállítmányok alapján. A Telegraph tavalyi vizsgálata megállapította, hogy
Peking egymilliárd dollár értékben drónokat próbált Líbiába szállítani
– a szerkezeteket brit, tunéziai és egyiptomi fedőcégek hálózata mögé rejtve.
Cserébe nyersolaj-szállítmányokhoz jut az egyre növekvő, ám energiaszegénységgel küzdő kínai gazdaság.
Kiemelt kép: hirado.hu-grafika