Kínából száll fel, Iránnál eltűnik a radarról, mi lehet az?

| Szerző: Udvardy Zoltán
Titokzatos repülőjáratok felszállása, majd eltűnése kísérte az Izrael és Irán között kitört katonai konfliktus első hetét: a Kínából induló, Boeing 747-400F típusú teherszállító gépek rendszerint letérnek útvonalukról, majd Irán fölött eltűnnek a radarok képernyőiről. A perzsa állam Kína egyik fő energiaforrása. Érzékeny veszteség lenne a napi kétmillió hordó olaj kiesése.

Egy nappal azután, hogy Izrael pénteken megtámadta Iránt, egy teherszállító repülőgép szállt fel Kínából. Másnap egy második repülőgép indult egy part menti városból. Hétfőn pedig egy harmadik repülőgép Sanghajból – három repülés, három nap alatt. Az adatok szerint a legelső gép Észak-Kína mentén repült nyugat felé, majd Kazahsztánnál irányt változtatva vágott át Üzbegisztán és Türkmenisztán felett. Iránhoz közeledve pedig eltűnt a radarokról – írja a The Telegraph című brit lap.

A rejtélyt tovább növeli, hogy a repülési tervek szerint

a gép feltüntetett úti célja Luxemburg volt, ám úgy tűnik, hogy soha nem repült az európai légtér közelében

A cikkhez mellékelt fotón és videón, melyek a Flightradar24 alkalmazás segítségével tüntetik fel az Iránt az újabb háborús konfliktus kitörése óta gondosan elkerülő nemzetközi járatok repülését, megfigyelhető az egyik, Kínából induló,  útvonaláról Üzbegisztán-Türkmenisztán térségében eltérő járat. Figyelemmel kísérése azért sem nehéz feladat, mert egyedüli gépként lép be Irán légterébe.

Napi kétmillió hordó olaj

Légi közlekedési szakértők a lap szerint megjegyezték, hogy minden bizonnyal Cargolux Airlines International Boeing 747-400F típusú gépek lehetnek a titokzatos járatok. Ezt a típust általában katonai felszerelések és fegyverek szállítására használják, és rendszerint kormányzati megrendelések teljesítésére bérlik őket.

„Ezek a szállítmányok nagy érdeklődést keltenek;

várható ugyanis, hogy Kína tenni fog valamit Irán megsegítésére”

Cargolux Boeing 747-400F típusú repülőgép berakodás közben (Forrás: Wikipédia)

– jegyezte meg a The Telegraphe által megszólaltatott Andrea Ghiselli, az angliai Exeteri Egyetem oktatója, aki Kína közel-keleti és észak-afrikai kapcsolataira specializálódott.

A lap emlékezet: Kína és Irán stratégiai partnerek. Irán Kína egyik legfontosabb energiaellátója, naponta akár kétmillió hordó olajat szállít – így nem meglepő, hogy Peking esetlegesen keresi a módját, hogy támogassa és stabilizálja az Iráni Iszlám Köztársaságot.

Fegyvert talán nem…

„Fontos szem előtt tartani, hogy Teherán és Peking között milyen kapcsolat áll fenn: Kína olaj- és gázellátásának 43 százaléka a Közel-Keletről származik, ennek jelentős mennyisége Iránból” – idézi a Fox News Robert Greenwayt, a Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának igazgatóját, aki amerikai idő szerint szerda este beszélt erről a hírcsatorna The Ingraham Angle című műsorában.

„Kína szívesen vásárol szankcionált olajat a piaci ár alatt, ami táplálja a kínai gazdaságot és katonai ambícióit is. A jelenlegi konfliktus  kapcsán viszont csendben vannak – rendkívül csendben. Azt is tudjuk, hogy a Bandar-Abbas kikötőben történt nagy tűz oka a kínai rakéták szilárd hajtóanyaga volt, amely felrobbant és hatalmas károkat okozott alig egy hónappal ezelőtt. Szerintem ilyen körülmények között nem valószínű, hogy Kína fegyverszállítmányokat küldene. Valószínűbb, hogy

Irán a konfliktusra való tekintettel anyagokat, személyzetet vagy a rezsim értékes tárgyait menekíti biztonságos helyre.

Szerintem ez valószínűleg ez az a mérték, ameddig Kína hajlandó elfogadni a jelenlegi körülményekkel járó kockázatot.”

A Flightradar24 alkalmazásban látható rés az iráni légtérben 2025. június 13-án (Fotó: Jaap Arriens/NurPhoto/Getty Images)

Drónokat nyersanyagért

„A jelenlegi rezsim összeomlása jelentős csapást jelentene, és komoly instabilitást okozna a Közel-Keleten, ami végső soron aláásná Kína gazdasági és energetikai érdekeit” – mutatott rá Ghiselli. Hozzátette: ráadásul a jelenlegi helyzetben Iránban valószínűleg sokan várnak valamilyen segítséget Kínától.

A brit lap felidézi: nem ez az első eset, hogy Kína megpróbált kereskedelmi árunak álcázott fegyvereket szállítani. Volt példa rá, hogy drónalkatrészeket szélturbina-alkatrészként címkéztek, erre lehet következtetni az európai hatóságok által lefoglalt szállítmányok alapján. A Telegraph tavalyi vizsgálata megállapította, hogy

Peking egymilliárd dollár értékben drónokat próbált Líbiába szállítani

– a szerkezeteket brit, tunéziai és egyiptomi fedőcégek hálózata mögé rejtve.

Cserébe nyersolaj-szállítmányokhoz jut az egyre növekvő, ám energiaszegénységgel küzdő kínai gazdaság.

Kiemelt kép: hirado.hu-grafika

Ajánljuk még