„Az Iszlám Köztársaság a végéhez ért, és az összeomlás folyamatában van. Hámenei, mint egy rémült patkány, elbújt a föld alá, és elveszítette az irányítást” – jelentette ki Reza Pahlavi, utalva az iráni ajatollahra.

Beszédében a trónörökös – aki jelenleg száműzetésben él az Egyesült Államokban – a rezsim bukását visszafordíthatatlannak nevezte, és történelmi fordulópontként jellemezte ezt a pillanatot az iráni nép számára. „A jövő fényes, és együtt túljutunk ezen az éles történelmi kanyaron. Ezekben a nehéz napokban a szívem minden védtelen állampolgárral van, akiket Hámenei háborús uszítása és tévképzetei miatt ért kár vagy szenvedés” – mondta.

Pahlavi, aki régóta egy szekuláris, demokratikus Iránért kampányol, elkerülhetetlennek és szükségesnek nevezte a rezsim bukását. Bár hivatalos politikai szerepet nem tölt be, a külföldön élő iráni ellenzék jelentős része, valamint egyre több változást követelő fiatal iráni is fontos szimbólumként tekint rá. Az Iszlám Köztársaságot olyan rendszernek írta le, amely „46 éve háborút folytat az iráni nemzet ellen”, és hangsúlyozta, hogy az elnyomásra épülő biztonsági apparátusa darabjaira hullik – írja a Jerusalem Post.

„Most már csak egy országos felkelés kell ahhoz, hogy véget vessünk ennek a rémálomnak – egyszer s mindenkorra”

– mondta.

A trónörökös felszólította az ország minden polgárát, hogy vonuljanak utcára, és követeljenek változást. A poszt-rezsim korszak esetleges instabilitásával kapcsolatos aggodalmakra reagálva Pahlavi igyekezett megnyugtatni a lakosságot, nyomatékosítva, hogy az ellenzék rendelkezik tervvel az ország jövőjére vonatkozóan.

„Irán nem fog polgárháborúba vagy káoszba süllyedni. Felkészültünk a rezsim bukása utáni első száz napra, az átmeneti időszakra, valamint egy nemzeti és demokratikus kormány megalakítására – az iráni nép által és az iráni népért”

– hangsúlyozta Reza Pehlavi.

Üzenetének egy részét a hadsereg, a rendőrség és az állami alkalmazottak felé is intézte, akik közül sokan – elmondása szerint – az utóbbi napokban megkeresték őt.

„Ha a nép mellé álltok, nemcsak az életeteket menthetitek meg, hanem részesei lehettek Irán jövőjének felépítésében is”

– fogalmazott a trónörökös, aki beszédét az egység és remény üzenetével zárta: „egy szabad és virágzó Irán áll előttünk. Találkozzunk hamarosan. Éljen Irán! Éljen az iráni nemzet!”

Hogyan jutott el Irán a 20. században a sah rendszerétől az ajatollahok uralmáig?

A 20. század elején Irán gyenge, megszállásokkal sújtott ország volt, ahol a sah uralma csak névleges volt. 1921-ben Reza Khán, brit támogatással, katonai puccsal átvette a hatalmat, majd 1925-ben sah lett, modernizációs programot indított, diktatórikus eszközökkel. Az ország infrastrukturálisan és iparilag fejlődött, de a társadalmi és politikai reformok hiányoztak, a síita klérus és a hagyományos társadalmi rétegek ellenálltak – írja Máthé Áron a Huszárvágás Blogon.

1941-ben a britek és a szovjetek megszállták az országot, Reza sah lemondott, fia, Mohammed Reza Pahlavi követte. Az 1950-es években Mohammed Moszaddeg miniszterelnök megpróbálta államosítani az olajipart, de a CIA és a britek puccsal eltávolították. Ezután a sah egyszemélyi uralmat épített ki.

1963-ban elindult az úgynevezett Fehér Forradalom, gazdasági és társadalmi reformokkal. Bár sikeres volt gazdaságilag, sok társadalmi réteget hátrányosan érintett, főleg a parasztságot, akik tömegesen vándoroltak a városokba, identitás és biztonság nélkül. A vallási vezetők, köztük Khomeini ajatollah, egyre népszerűbbé váltak az elidegenedett tömegek körében. A sah diktatúrája, a politikai elnyomás, a társadalmi feszültségek és a korrupció együttesen forradalmi hangulatot teremtettek. 1978-ra a sah súlyosan megbetegedett, Khomeini pedig karizmatikus vezetővé vált. 1979-ben az iszlám forradalom elsöpörte a monarchiát, a sah elmenekült, és megalakult az iszlám köztársaság Khomeini vezetésével, amelyet Pahlavi a napjainkban akar megdönteni.

A kiemelt kép illusztráció. Fotó: Izrael ellen tüntetnek irániak Teheránban 2025. június 14-én (Forrás: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)