Koncepciós perek zajlanak Franciaországban: így veszett oda Nicolas Sarkozy Becsületrendje

| Szerző: Udvardy Zoltán
Börtönre ítélt és a Becsületrend viselésétől megfosztott volt köztársasági elnök, tömlöccel fenyegetett pártelnök, miniszterelnök, megalázó körülmények között elítélt volt kormányfő: mi a közös bennük? Nos, mindannyian vagy már betöltötték, vagy esélyük volt, esetleg van betölteni konzervatív politikusként a legmagasabb francia közjogi méltóság, s egyben a végrehajtó hatalom irányítójának tisztét. A jogalkalmazás következetlenségét, esetszerűségét vizsgálva is aggályos e koncepciós „terrorperek” elfogulatlansága.

A jakobinus diktatúrát idéző hevülettel futószalagon hozzák meg a rendszerint szélsőbaloldali vagy libertiánus elfogultságukról hírhedt franciaországi bíróságok az ítéleteket: Nicolas Sarkozy konzervatív politikust (2007–2012 között köztársasági elnök) két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, s így mint jogerősen elítélt személyt megfosztották a Becsületrend viselésétől. Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés nevű konzervatív párt alapítóját négy év börtönre ítélték, és öt évre eltiltották attól, hogy induljon az elnökválasztáson.

Francois Fillont, aki konzervatív politikusként volt 2007–2012 között, Sarkozy elnöksége idején kormányfő, 2020 júniusában ítélték öt év börtönre; 2022-ben négy évre csökkentették a rá kirótt börtönbüntetést.

Úgy tűnik: konzervatív politikusnak lenni manapság Franciaországban bizony nem életbiztosítás.

Magyaros virtus, szemben a túszejtővel

Nicolas Sarkozy, a konzervatív francia politikai szféra egyik meghatározó személyisége 2005 februárjában Jacques Chiractól (aki 1995-2007-ig volt köztársasági elnök) kapta meg a legmagasabb francia állami kitüntetést: a francia Becsületrend lovagja lett.

A nagybócsai Sárközy Pál fiaként a legmagasabb francia közjogi méltóság székéig jutó, 1955-ben született Nicolas Sarkozy nemcsak karizmatikus politikusi erényeivel tűnt ki kortársai közül: komoly szerepe volt például

a neuilly-i óvodai túszdráma (1993. május 13–15.) kezelésében.

Sarkozy olyan tabutémákat vetett fel elnöksége alatt, mint a bűnözés és a migráció közötti összefüggések, a bevándorlás; a nemzeti identitás is hangsúlyos kérdés lett elnöksége idején.

Budapest, 2004. július 9. Bordó bársonyon fekszik a francia Becsületrend lovagi rendjele (Fotó: MTI/ Illyés Tibor)

Szélmalomharcnak bizonyult kísérletként igyekezett emelni a franciaországi idegennyelv-oktatás meglepően alacsony színvonalán, s próbálkozott, hogy a tanulók két idegen nyelvet is tanuljanak a középiskolában. A volt köztársasági elnök karakán, határozott álláspontot foglalt el az Európára zúduló 2015-ös első migrációs hullámot követően is. Már 2006-ban kijelentette, hogy az úgynevezett integráció helyett a migránsok teljes asszimilációjára van szükség.

Lesújt a bal

Büntetése nem késett sokáig: egy kis pereskedés innen, egy kis vádaskodás onnan, s 2023-ban már arról olvashattunk, hogy három év börtönre, ebből egy év letöltendőre ítélte a párizsi fellebbviteli bíróság Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnököt, és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

„Egy volt köztársasági elnököt három év börtönre ítéltek (ebből két évet felfüggesztve), mert hamis személyazonossággal (tehát egy másik ember által vásárolt mobilon) beszélt telefonon az ügyvédjével.

A beszélgetés tartalma homályos, a következmény nulla – de valóban igaz: beszélgettek!”

– ironizált akkor, a hír hallatán – nem éppen jókedvében – Vincent Trémolet, a Le Figaro vita- és véleményrovatának vezetője, arra utalva, hogy semmiféle pénzmozgás nem történt, s még a szándékosságot sem tudták kellőképpen bizonyítani.

„Ami még rosszabb” – folytatta –, hogy Nicolas Sarkozy „állítólag arra gondolhatott, hogy felhasználja befolyását egy olyan ember kinevezésben, akit ő személyesen nem ismert – és amely kinevezés végül nem történt meg! Cserébe információkat kapott egy olyan ügyben, amelyben azóta már felmentették.” Sarkozy esete tehát, állapította meg a publicista, azt támasztja alá, hogy Franciaországban a bíróság szerint „bűnös a meg nem valósult és meg nem határozott, nem jellemzett szándék: még a legszigorúbb igényű erkölcsteológia sem vette magának a bátorságot, hogy ilyen messzire menjen!”

A „Stasi” Franciaországban

Ennek a „szándékos bűncselekménynek” a bizonyításához az ügyészség a telefonos lehallgatások teljes tárházát bevetette.

„Túl könnyen elfogadták a lehallgatásnak e végső soron önkényes gyakorlatát” – figyelmeztet Trémolet, idézve egy szocialista politikust, Benoit Hamont, aki a kérdéses időszakban oktatási miniszter volt: „Ha nincs takargatnivalód, nem okoz gondot, hogy lehallgatnak!”

Ez az ügy A mások élete című film francia változata

– utal a szerző az ismert német filmdrámára, amelynek cselekménye a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi telefonos lehallgatásai köré szerveződik.

„Olyan komoly eszközrendszereket alkalmaztak, mintha egy súlyos bűnöző nyomába eredtek volna. Demokráciánk elveit is semmibe vették, amikor titokban rögzítették az ügyvéd és ügyfele közötti beszélgetéseket. Mi marad a védelem jogaiból, ha a védőt lehallgatják?” – tette föl a kérdést Trémolet.

Egyenként levadászva: korábban az elnöki szék esélyesét lehetetlenítették el

A „koncepció” működésének gyanúját sejteti, hogy hasonló módszerekkel „csinálták ki” Sarkozy népszerű és sikeres miniszterelnökét, Francois Fillont is, aki esélyesként indulhatott volna a köztársasági elnöki posztért.


Annyira, hogy Fillon

2017-ben az elnökválasztás egyik fő esélyese volt Marine Le Pen és Emmanuel Macron mellett.

Csakhogy 2017 márciusában – mely malőr, pont akkor! – váratlanul egy hűtlen kezelési eljárás célpontja lett. Azzal vádolták, hogy közpénzekből euró százezreket fizetett ki a feleségének és a gyerekeinek kevés vagy el nem végzett munkákra.

Párizs, 2017. április 23. Francois Fillon volt francia miniszterelnök, az ellenzéki jobboldali Köztársaságiak párt elnökjelöltje elismeri vereségét a francia elnökválasztás első fordulója után (Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent)

Bár ennek ellenére Fillon, tagadva a vádakat, úgy döntött, hogy nem lép vissza, azt hogy Macron nyerte meg a választást, elemzők egyöntetűen a Fillon ellen folyó eljárásnak tudták be.

A politikust 2020 júniusában csalás és pénzeszközökkel való visszaélés miatt ítélték öt év börtönre. 2022. május 9-én egy francia fellebbviteli bíróság négy évre csökkentette Fillon börtönbüntetését. Ebből három évet felfüggesztettek, s mivel az elektronikus karkötő viselése beleszámít a letöltendő büntetésbe, valószínűleg Fillonnak nem kell bevonulnia büntetése letöltése végett.

Amit szabad Jupiternek…

Mindezek után talán már az olvasó számára is könnyen megválaszolható rutinkérdés: vajon mi lett a konzervatív térfélen az egyetlen, még állva maradt, a libertiánus/baloldali politikai-pénzügyi szféra teljhatalma egyetlen kerékkötőjével, a 2024-es parlamenti választásokon a legerősebb pártfrakcióval a parlamentbe vonuló Marine Le Pennel?

Helyes a válasz: igen, szintén négy év börtönre ítélte a bíróság 2025. március 31-én Marine Le Pent, amelyből kettőt végre kell hajtani, illetve öt évig nem indulhat választásokon, amibe a következő elnökválasztás is beleesik.

A bíróság egy „káderkérdésben” mondott verdiktet, európai parlamenti képviselők asszisztenseinek törvénytelen alkalmazása ügyében. Ugyanebben az ügyben a bíróság jogerősen elítélte Emmanuel Macron köztársasági elnök jelenlegi kormányfőjét, Francois Bayrout is, akit viszont nem tiltottak el semmiféle hivatalviseléstől. Hiába, amit szabad Jupiternek… Macront ugyanis a francia sajtóban, nagyzási hóbortja okán, gyakran „Jupiter” gúnynéven emlegetik.

Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője egy interjú megkezdésére vár a TF1 francia tévécsatorna stúdiójában, a Párizs melletti Boulogne-Billancourt-ban 2025. március 31-én, miután egy bíróság hűtlen kezelés miatt két év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, továbbá öt évre eltiltotta a politikai választásokon indulástól. „Egy sötét ellenhatalom a demokrácia alapjait veszélyezteti” (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Thomas Samson)

Az igazságszolgáltatás egyes szereplői annyira ragaszkodtak koncepciójukhoz, hogy

a konzervatív politikus elítélése érdekében az egykori keletnémet titkosszolgálat erkölcsi szintjére süllyedtek le

– összegezte a jelenlegi helyzetet Trémolet, aki szerint Franciaországban ma „egy sötét ellenhatalom, kikezdve a jogrendszert, a demokrácia alapjait veszélyezteti”.

Kiemelt kép: Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)

Ajánljuk még