Amint arról a hirado.hu is beszámolt, magyar idő szerint péntek hajnalban Izrael légicsapásokat mért Iránra, hogy ezzel megakadályozza Teherán nukleáris fegyverkezését. Az események miatt a zsidó államban szükségállapotot rendeltek el, a hadsereg pedig saját közlése alapján olyan háborúra készül Teheránnal, valamint annak térségbeli segítőivel, amely akár hetekig elhúzódhat.

A támadás kezdetén Izraelben hajnali 3 órakor a polgári védelem vészjelzést adott ki, megszólaltak a légvédelmi szirénák, és telefonokon is értesítették a lakosságot, felszólítva mindenkit, hogy menjen az óvóhelyekre, miután több tucat izraeli harci gép iráni katonai célpontokat és nukleáris létesítményeket támadott. Az offenzíva keretében meghalt az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri tábornok is. Azóta a felek több támadást is indítottak egymás ellen, Jeruzsálem több, Teherán kevesebb sikerrel, illetve az izraeli haderő végezett kilenc, az iráni nukleáris fegyverkezésben részt vevő tudóssal.

Begin-doktrína: az iszlám atombomba elleni harc eszköze

A támadást ugyanakkor egy korábbi, eddig kevesebb publicitást kapó elvvel is összefüggésbe lehet hozni, ami voltaképpen igazodási pontnak tekinthető Izrael Közel-Kelettel és más, számára ellenséges országokkal kapcsolatos nukleáris stratégiájában.

Ez az úgynevezett Begin-doktrína, amely meghatározza a zsidó állam viszonyulását a Közel-Kelet potenciális atomhatalmaihoz.

Izrael Begin-doktrínája megtorló katonai akciókat ír elő bármely olyan ország vagy csoport ellen, amely izraeli állampolgárokat vagy érdekeket sért. A doktrínát Izrael korábbi miniszterelnökéről, Menachem Beginről nevezték el, aki 1977 és 1983 között volt hivatalban.

A Begin-doktrínát azóta többször is alkalmazták, többek között izraeli állampolgárok és érdekek elleni terrortámadásokra válaszul. A doktrína megszületése óta vitatott volt politikai szempontból, a konfliktusok és az emberi szenvedés szükségtelen eszkalálódásához vezetett.  Érdemes megjegyezni, hogy a Begin-doktrína nem írott politika, hanem egy általános elv, amely az évek során irányította Izrael katonai akcióit.

A Begin-doktrínát először 1981-ben alkalmazták, amikor Izrael meglepetésszerű légicsapást mért egy épülő iraki atomreaktorra, mivel a hírszerzés azt jelentette, hogy azt nukleáris fegyverek előállítására szánják.

Ezt az Opera hadműveletnek nevezett műveletet a Begin-doktrína indokolta, amely kimondja, hogy Izrael nem engedi meg a régió egyetlen országának sem, hogy nukleáris fegyverekhez jusson, mivel az egzisztenciális fenyegetést jelentene a zsidó államra.

A hadműveletet a nemzetközi közösség széles körben bírálta, mivel a támadást a nemzetközi jog és Irak szuverenitásának megsértéseként tekintették. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el a támadás elítéléséről, és számos ország szankciókat vezetett be Izraellel szemben. A Begin-kormány azonban megvédte a hadműveletet, mint Izrael állam biztonságának védelméhez szükséges intézkedést.

Érdemes megjegyezni, hogy az Osirak elleni támadás vita tárgyát képezte, egyesek szerint megakadályozta Irakot a nukleáris fegyverek megszerzésében, míg mások szerint csak késleltette a programot, és végső soron további regionális instabilitáshoz vezetett.

2007-ben Izrael feltehetően légicsapást hajtott végre egy szíriai nukleáris létesítmény ellen. A kelet-szíriai Deir ez-Zor régióban található létesítményről úgy vélték, hogy egy észak-koreai segítséggel épülő atomreaktor. A támadást az izraeli kormány nem ismerte el, mivel kétértelmű politikát folytat katonai műveleteivel kapcsolatban. A média azonban széles körben beszámolt róla, és a szíriai kormány elismerte, hogy támadás történt.

Kiemelt kép: Lángok csapnak fel Teheránban 2025. június 13-án, az Irán ellen végrehajtott izraeli légicsapások során (Fotó: MTI/AP/Vahid Szalemi)