Ukrajna évek óta az egyik legsúlyosabban fertőzött ország Európában a szervezett bűnözés szempontjából. A Global Initiative against Transnational Organized Crime (GITOC) rangsora szerint Ukrajna az orosz invázió előtt a 193 vizsgált ország közül a 34. helyen állt a bűnözési indexen, míg Európában a harmadik legrosszabb pozíciót foglalta el. Ez azt jelenti, hogy az ukrán bűnszervezetek már jóval a 2022 óta háború előtt is jelentős befolyással bírtak, a konfliktus pedig tovább súlyosbította a helyzetet.
A szervezett bűnözés megjelenése együtt jár a fegyver- és kábítószer-kereskedelemmel, emberkereskedelemmel, prostitúcióval, valamint a kiberbűnözés felfutásával. Ukrajna évtizedek óta fontos tranzitútvonala a heroin-kereskedelemnek, és jelentős kannabisz termelő országként tartják számon. Az emberkereskedelem terén pedig egyszerre forrás-, tranzit- és célország szerepet tölt be – számolt be róla a Magyar Nemzet.
Kábítószer-elosztó központ Kelet-Európában
A 2024-es jelentések szerint az ország szintetikus kábítószerek használatára és terjesztésére vonatkozó mutatói drámaian romlottak: mindössze két év alatt 4,5 ponttal emelkedtek – szemben az európai átlag 0,4 pontos növekedésével. A Drogkutató Intézet értékelése szerint ez globálisan is kiemelkedő romlás, ami jól mutatja, mekkora léptékű strukturális változások történnek a háború árnyékában.
Ukrajna már a háború előtt is az egyik legjelentősebb kábítószer-elosztó csomópont volt Kelet-Európában. A heroin főként Afganisztánból érkezett, és a Balkán, illetve a Kaukázus térségein keresztül haladt Nyugat felé, míg a Latin-Amerikából származó kokain a Fekete-tengeri útvonalakon keresztül érkezett az országba. Az amfetaminszármazékok helyi előállítása is erőteljes növekedést mutatott: 2020-ban 67 illegális laboratóriumot számoltak fel, ami globálisan is a legmagasabb szám volt az adott évben.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Ukrajna a második legnagyobb illegális cigarettagyártó és -kereskedő ország Európában.
Ezen felül 2023-ban Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a kannabisz orvosi célú felhasználását legalizáló törvényt. Ez Magyarország számára is fontos kérdés, hiszen a könnyen átléphető határok mellett a tiltott marihuána-csempészet megnövekedett kockázatot jelenthet, amely hosszú távon az egészségügyi ellátórendszert is terhelheti, ha a függőség kezelésének terhét a magyar ellátórendszernek kell viselnie.
Rendőrök is segítik a prostitúciós hálózatokat
A drogkereskedelem mellett az ukrán alvilág a prostitúciós hálózatok működtetésében is aktívan részt vesz. A háború kitörése óta pedig még több nő kényszerült ebbe az iparágba. A helyzetet rontja, hogy a bűnszervezetek gyakran élveznek rendőri védelmet is:
magas rangú tisztek segítettek olyan hálózatok működtetésében, amelyek 18 és 30 év közötti, kiszolgáltatott nőket futtattak, vagy újakat toboroztak eszkortmunkára.
A hálózatok országos szinten működtek, és számos esetben külföldre is közvetítettek lányokat, ami határokon átnyúló emberkereskedelemre utal.
A fegyverkereskedelem robbanása
A háborús helyzet következtében Ukrajnában óriási mennyiségű fegyver került civilek kezébe. Már a konfliktus első napjaiban több mint 25 ezer automata fegyvert és tízmillió lőszert osztottak szét lakossági védelem céljából. Az azóta beérkező nemzetközi fegyverszállítmányok tovább növelték a fegyverállományt, ugyanakkor ezek egy része időközben elveszett, ellopták, vagy feketepiaci csatornákon tűnt el.
Ennek eredményeként Ukrajna uniós tagsága esetén reális veszély, hogy ezek az illegálisan forgalmazott fegyverek megjelennek az európai városok utcáin, iskolák és közösségi terek közelében. Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a megnövekedett fegyvermennyiség növeli az erőszakos bűncselekmények, véletlen balesetek és öngyilkosságok arányát is.
Már nem csak elméleti a fenyegetés
A szervezett bűnözés egyik új, gyorsan növekvő ága a kiberbűnözés, amely szintén Ukrajnában is egyre nagyobb méreteket ölt. Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatában rámutatott, hogy az ukrán hátterű kiberbűnözők már legalább 8 milliárd forintnyi kárt okoztak magyar családoknak – így ez a fenyegetés már nem elméleti, hanem konkrét, mérhető következményekkel jár.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023. november 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)