A gép csütörtökön 13:39-kor (helyi idő szerint) emelkedett a levegőbe az ahmedabádi Sardar Vallabhbhai Patel Nemzetközi Repülőtérről. A célállomás London Gatwick lett volna, több mint kilencórás repülőút után.
Kapcsolódó tartalom
Az Air India szerint a fedélzeten 169 indiai, 53 brit, 7 portugál és 1 kanadai állampolgár utazott. A járatot két tapasztalt pilóta vezette: a több mint 22 éves tapasztalattal rendelkező Sumeet Sabharwal kapitány és társa, Clive Kundar.
A felszállást követően azonban szinte azonnal vészjelzés érkezett a pilótafülkéből – ez volt az utolsó kommunikáció a repülőgéptől.
A gép alig 625 láb (190 méter) magasságig jutott, mielőtt zuhanni kezdett.
A BBC és a CNN által elemzett videófelvételek szerint a gép alacsonyan repült lakóövezet fölött, mielőtt belezuhant a BJ Orvosi Egyetem és Kórház egyik orvoskollégiumába. A helyszínen készült sokkoló felvételeken hatalmas tűzgolyó, fekete füstoszlopok és teljesen megsemmisült épületek láthatók.
A roncsok között még étkezés közben félbehagyott tálcák is fellelhetők voltak az egyik kórházi kantinban, ahová a gép becsapódott. A katasztrófában legalább 50-60 orvostanhallgató is megsérült, többeket intenzív osztályon ápolnak, néhányukat pedig eltűntként tartják nyilván.

Csodával határos módon túlélte egy férfi a katasztrófát: a brit állampolgárságú Vishwash Kumar Ramesh. Ő az indiai médiának elmondta: „Harminc másodperccel a felszállás után egy hatalmas dörrenést hallottam, majd minden elsötétült.” Állapota stabil, az orvosok szerint hamarosan elhagyhatja a kórházat.
A baleset pontos oka egyelőre nem ismert, de több lehetséges tényezőt is vizsgálnak a hatóságok.
A BBC ezek közül – szakértőkre hivatkozva – az alábbi okokat nevezte meg:
- Kettős hajtóműhiba?
Több szakértő is felvetette, hogy a katasztrófát egy rendkívül ritka, de nem példátlan, kettős hajtóműhiba okozhatta. Az indiai belügyminiszter szerint a gép csaknem teljes üzemanyag-kapacitással – 100 tonnával – szállt fel, és ha az üzemanyag szennyezett vagy a szűrőrendszer eldugult, az üzemanyag-ellátás is leállhatott.
A BBC szerint egyes források azt is vizsgálják, aktiválódott-e egy ilyenkor vészhelyzetben automatikusan beinduló eszköz, a Ram Air Turbine (RAT), amely lényegében egy miniturbina, és akkor lép működésbe, ha a hajtóművek leállnak.
- Madarakkal való ütközés
Ahmedábád reptere hírhedt a madarak jelenlétéről. A BBC-nek nyilatkozó pilóták szerint szinte mindig számolni kell madárral a levegőben. Bár egyetlen madár nem okozna katasztrófát, egy nagyobb csapat vagy rossz helyen becsapódó madár súlyos következményekkel járhat, ha beszívja őket a motor – ez történt például a 2009-es „Hudson folyami csodában” is.
- Fékszárnyhiba?
Három szakértő szerint lehetséges, hogy a gép felhajtóerejét biztosító fékszárnyak nem voltak megfelelően kinyitva. Egy forró, 40°C-os hőmérsékletű napon, teljes terheléssel ez végzetes lehet. A Boeing 787 beépített konfigurációs figyelmeztetőrendszere elvileg jelezte volna a hibás beállítást – ha az valóban fennállt.
Kapcsolódó tartalom
Az indiai hatóságok mellett amerikai és brit repülésbiztonsági szakértők is részt vesznek a vizsgálatban. A gyártó Boeing és a hajtóműveket készítő GE Aerospace is teljes körű együttműködést ígért. A CNN emlékeztetett: a Dreamliner 2011-es bevezetése óta ez az első halálos baleset e típus esetében.
A tragédia súlyos következményekkel járhat a Boeing hírnevére és az Air India megújulását célzó törekvéseire nézve is.
A vállalat részvényei máris több mint 7 százalékot estek.

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi – aki maga is incidens helyszínéül szolgáló Gudzsarát államból származik – „szavakkal leírhatatlan tragédiának” nevezte a történteket. A brit kormány vészhelyzeti csoportot állított fel, hogy segítse az érintett brit állampolgárok családjait.
A balesetben életét vesztette a hírek szerint Vijay Rupani, Gudzsarát állam korábbi miniszterelnöke is.
Az AI 171 katasztrófája az egyik legsúlyosabb légi baleset a világon a 2014-es maláj gép lelövése óta, amelyben 298 ember halt meg. A mostani indiai tragédia is újabb kérdéseket vet fel a repülésbiztonság területén, különösen a nagy távolságú, modern típusok megbízhatóságával kapcsolatban.
Kiemelt kép: A futómű egy darabja a helyszínen, Ahmedábádban (Fotó: MTI/EPA/Sziddharadzs Szolanki)