Annak ellenére, hogy a Reuters brit hírügynökség még május utolsó napjaiban is azt írta, hogy Emmanuel Macron bár „nehéz úton haladva”, de egyre inkább hajlik a palesztin állam elismerésére, az elmúlt pár napban, ahogy közeleg a Közel-Keletről szóló ENSZ-konferencia időpontja, úgy távolodik a francia elnök attól, hogy megtegye a lépést.

Hasonlóképpen óvatos duhaj az Egyesült Királyság is, amely nem igazán hajlott Párizs kérésére, hogy tegyék meg ezt a gesztust a palesztinok felé.

Párizs eltökélt, de…

Macron még áprilisban beszélt arról a nagy port felvert, a Le Monde-nak adott interjúban, hogy egy júniusi, Franciaország és Szaúd-Arábia által közösen szervezett ENSZ-konferencián több ország véglegesítheti a palesztin állam kölcsönös elismerése felé vezető közös lépést.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter viszont pénteken, néhány nappal a kérdésről szóló, ENSZ-konferencia kezdete előtt már arról beszélt: Franciaország továbbra is eltökélt a palesztin állam elismerését illetően, de nem fogja ezt egyedül megtenni.

Palesztinok Gázavárosban (Fotó: Saeed M. M. T. Jaras/Anadolu/Getty Images)

Franciaország Szaúd-Arábiával közösen lesz a házigazdája az ENSZ New York-i, június 17-től 20-ig tartó konferenciájának, amely az izraeli–palesztin konfliktus kétállami megoldásról szól.

A The Guardian című brit napilap az esemény kapcsán arról számol be: francia tisztviselők tájékoztatták izraeli kollégáikat, hogy az ENSZ-konferencián

már nem lesz alkalom a palesztin állam hivatalos elismerésére.

Az esemény inkább az elismeréshez vezető lépések meghatározására fog összpontosítani, amely egy sor intézkedéstől és engedménytől függ a palesztinok részéről – idézi a Lorientlejour.com.

Piros jelzés Washingtonból

Párizs erőteljes irányváltásának okát keresve az Isrel Hayom című lap az Egyesült Államokat sejti a háttérben. Franciaország az izraeli lap szerint nemrégiben egyfajta „állj meg, és adj elsőbbséget” jelzést kapott a Fehér Házból.

Bár a jövő heti ENSZ-konferencia hivatalos címe Nemzetközi konferencia a palesztin állam elismeréséről, éppen ez az aktus maradhat el – bizonytalan időre.

A lap emlékeztet: Franciaország részt vett a Hezbollah libanoni síita milíciával kötött tűzszüneti megállapodásban, miután évekig aktívan részt vett a régió ügyeiben, többek között az Izrael és Libanon közötti tengeri határ megállapodásában.

Emmanuel Macron francia elnök a lap szerint az egyik leginkább Izrael-ellenes hangvételt megütő politikus. Macron harcias Izrael-ellenessége mögött számos elemző és megfigyelő szerint jóval inkább bel-, mint külpolitikai okok húzódhatnak meg, ezt igazolja az is, hogy a pénteki Irán elleni izraeli támadásra azt mondta: a zsidó államnak joga van megvédenie magát.

Tiltakozók palesztin zászlókat lengetnek és táblákat tartanak a párizsi Place de la Republique téren 2025. június 9-én, követelve a Madleen vitorlás hajó utasainak szabadon bocsátását, amelyet az izraeli hadsereg nemzetközi vizeken elfogott (Fotó: Umit Donmez/Anadolu/Getty Images)

Gesztus az iszlamistáknak?

A Jerusalem Post például arról írt szerdán, hogy egy, a francia belügyminisztérium megbízásából készült szakértői jelentés kifejezetten javasolta a palesztin állam hivatalos elismerését a muszlim szavazók megnyugtatása és a belső feszültségek csillapítása érdekében.

A dokumentum egy olyan, májusban közzétett, szélesebb körű jelentésre hivatkozott, amely a Muzulmán Testvériség nevű szervezet francia társadalomra gyakorolt befolyásáról és a szervezet erőteljes politikai iszlamizmusáról szólt.

Mint arról a Le Monde is beszámolt, a jelentés rávilágít a szervezet jelentős befolyására Franciaországban.

France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).

According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs …49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques…”.

In… pic.twitter.com/00fANCeoLe

— Tommy Robinson 🇬🇧 (@TRobinsonNewEra) July 8, 2024

A szélsőséges iszlamizmushoz közel álló szervezet Bruno Retailleau francia belügyminiszter és a Köztársaságiak párt új elnöke szerint

a saría iszlám törvénykezés

bevezetésére tör, valamint egyértelmű fenyegetést jelent a köztársasági intézményrendszerre és a nemzeti egységre nézve.

Macron részéről – bár a köztársasági elnök határozott lépéseket követelt a szélsőséges szervezet visszaszorítása érdekében – egyértelműen „szavazatvadászatról” s emellett valamiféle egyensúly fenntartásáról lehetett szó a palesztin állam elismerését illetően: a radikális iszlám elleni fellépés miatti felzúdulást

ellensúlyozhatta volna a palesztin állam elismerése.

Kérdés, hogy e tervétől Macron akkor is visszakozott volna-e, ha a tengerentúl nem emeli fel az ujját Donald Trump adminisztrációja, jelezve „izgága” európai partnereinek, hogy eddig és ne tovább.

Kiemelt kép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)