A javaslatcsomagról június 20-án szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet. Az ajánlások eredeti célja kizárólag a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció lenne, ezen azonban a bürokraták által írtak messze túlmutatnak. Brüsszel a célok meghatározása helyett ugyanis konkrét intézkedések megtételére hívja fel Magyarországot. A 15 oldalas dokumentum hat pontja mélyütést jelentene a magyar emberek számára. Brüsszel javaslatai az Orbán Viktor vezette kormányok számos vívmányát törölnék el.
Az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést.
A bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat, utóbbi célkitűzés végrehajtásával pedig Ukrajna támogatásának árát ismét a magyar emberekkel fizettetné meg.
Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezete kapcsán
a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket és a kötelező akciókat is kritizálja,
az árréscsökkentést és egyéb, a multikat sújtó és a fogyasztók számára kedvező intézkedést is kivezetnének. A multikat védelmező Brüsszel szerint az adórendszer további torzulását okozza a szektorokra célzott különadók, extraprofitadók széles körű alkalmazása. Ezek szerintük aránytalanul sújtják a nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatokat. A multikat sújtó különadók és a bankadó megszüntetése a nagyvállalatok profitját növelné.
Mindemellett Brüsszel
az otthonteremtési támogatások jelentős szűkítésére szólította fel a kormányt,
mert úgy véli, a magyar otthonteremtési támogatások túl nagyvonalúak, és nem célzottak, torzítják a lakáspiacot.
Jóllehet 2010-hez képest a foglalkoztatottak száma közel egymillióval magasabb, de ez még mindig nem győzte meg az Európai Bizottságot. Továbbra is támadják a teljes foglalkoztatottságot eredményező magyar intézkedéseket, és kritizálják a szakképzés fejlesztését, illetve a munkanélküliségi ellátások korábbi, aktivitásra sarkaló átalakítását.
Kapcsolódó tartalom
A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy
a mostani javaslatok közül több is felbukkant már a Tisza politikusainak, illetve tanácsadóinak érvelésében.
Gerzsenyi Gabriella európai parlamenti képviselő – aki korábban maga is ilyen brüsszeli ajánlásokon dolgozott – élesen kritizálta a rezsicsökkentést, akárcsak Bódis Kriszta, a Tisza Párt társadalompolitikai szaktanácsadója.
A multik terheinek csökkentését többször szorgalmazta a privatizációban kulcsszerepet játszó Raskó György, Magyar Péter tanácsadója, aki kiállt a kiskereskedelmi különadó eltörlése mellett. Néhány napja az adórendszer átalakítása mellett érvelt Kollár Kinga, a Tisza Párt uniós képviselője, kifejezetten a különadókat emlegetve.
A Magyarországnak járó források visszatartásának nyilvánosan örülő Kollár Kinga kritika nélkül osztotta meg Brüsszel Magyarországról szóló programját. Az árrések korlátozását pedig a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is kritizálta, aki emlékezetes módon tojáshiánnyal hergelt a húsvét előtti hetekben, amiből nem lett semmi.
Kiemelt kép: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)