A Pszkovi Városi Bíróság házi őrizet alá helyezte Lev Sloszberget, az orosz liberális ellenzéki párt, a Jabloko alelnökét. A politikust az orosz hadsereg lejáratásával vádolják az orosz büntetőtörvénykönyv alapján. Az ügy bírósági tárgyalása zárt ajtók mögött zajlott – írja a Meduza. Az esetről felvételek is megjelentek a közösségi médiában:
A hatóságok szerint a vád alapját egy vitaműsor képezi, amely a „Zsivoj Gvozgy” (Élő Szög – a szerk.) nevű YouTube-csatornán jelent meg, ahol Sloszberg Jurij Pivovarov történésszel folytatott eszmecserét. A vád szerint Sloszberg a videót közzétette a közösségi médiában is, ezzel „lejáratva” az orosz hadsereget.
A hivatalos dokumentumok szerint azonban nem az eredeti YouTube-videóról, hanem annak az Odnoklasznyikire (egy orosz közösségi oldal – a szerk.) feltöltött másolatáról van szó, amelyhez Sloszbergnek semmi köze nincs.
Ez már a második büntetőeljárás Sloszberg ellen. 2025 januárja óta már eljárás alatt állt, amiért állítólag nem tett eleget az „idegen ügynökökre” vonatkozó kötelezettségeknek. Ez mindössze annyit jelent, hogy az ellenzéki politikus nem tüntette fel kiadványain a kötelező figyelmeztetést, hogy őt 2023. június 16-án felvették az orosz igazságügyi minisztérium listájára, amely a „külföldi ügynököket” listázza.
A politikust korábban többször is megbüntették az idegen ügynök-törvény és a hadsereg lejáratásának vádjával összefüggésben, házkutatásokat tartottak nála, a Jabloko pszkovi irodájában, valamint a Pszkovszkaja Gubernyija című újság szerkesztőségében, amelyet hosszú évekig vezetett.
Békepárti álláspontot képviselt a kifogásolt videóban
Lev Sloszberg azon kevés orosz politikusok egyike, aki nyíltan kiáll az Ukrajna elleni háború ellen, ám ennek ellenére is Oroszországban maradt. 2022 óta következetesen békepárti álláspontot képvisel és elutasítja a háborút mint eszközt.
A harcok azonnali beszüntetését sürgeti, háttérbe szorítva a felelősség, igazságosság vagy geopolitikai kérdések tárgyalását.
Az említett vitában Pivovarov a háborús igazságtétel híveként lépett fel: szerinte Oroszország agresszor, amelyet meg kell büntetni, különben a nemzetközi közösség azt üzeni, hogy az agresszív háború kifizetődő lehet. Sloszberg ezzel szemben a „kárenyhítés” álláspontját képviselte: a katasztrófa már megtörtént, a harcok folytatása pedig nagyobb veszélyt jelent a jövőbeli békére, mint bármilyen kompromisszum, amelyet a Vlagyimir Putyin vezette rezsimmel kellene megkötni azok megállítása érdekében.
Ráadásul – mondta Sloszberg – sem Ukrajna, sem szövetségesei nem rendelkeznek olyan erővel, és nem is szándékoznak addig harcolni Oroszországgal, amíg azt teljesen le nem győzik, és Putyint el nem távolítják a hatalomból.
Sloszberg azoknak az oroszoknak a szószólójává vált, akik nem értettek egyet az Ukrajna elleni agresszióval, de nem tudták vagy nem akarták elhagyni az országot. Mint mondta, ő maga „nem akarta” elhagyni hazáját. Különösen éles vitái azonban nem is a háborúpártiakkal, hanem az emigrációban élő orosz ellenzékiekkel alakultak ki, akiket „idegen vér pártjának” nevezett – olyanoknak, akik szerinte Oroszország ellen „szurkolnak”, és abban reménykednek, hogy „idegen tankokkal” térhetnek vissza. Különösen bírálta azokat, akik örömüket lelték abban, hogy a háború elérte az orosz régiókat, például a Kurszki területet.
Ha bűnösnek találják, Sloszberget akár öt év börtönbüntetésre is ítélhetik a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján. Az ellene folyó ügyek rávilágítanak arra a súlyos nyomásra, amelyet az orosz állam gyakorol azokra, akik még az ország határain belülről is nyíltan kritizálják a háborút.
Kiemelt kép: Lev Sloszberg a börtönben. Forrás: Jabloko/Nyikolaj Ribakov.