Mind a bal, mind a jobboldal számára egészen eddig a bejelentésig egyértelműnek tűnt, hogy a 2024-es, Európa-szerte a migrációt elutasító, konzervatív pártok áttörését hozó európai választásokat követően a Franciaországban diadalmaskodó konzervatív párt, a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella lehet az új kormányfő. Azt is biztosra vették, hogy a Macront támogató, kormányzó Reneszánsz párt pedig diszkréten eltűnhet a süllyesztőben.
Nem egészen alkotmányos
„Tájékoztattak, nem konzultáltak velem” – emlékezett vissza Gérard Larcher, a felsőház elnöke a Le Monde-nak nyilatkozva. Szerinte
a nemzetgyűlés elnöke szintén nem élhetett az alkotmányba foglalt, hasonló értelmű jogaival.
A hír, amely Emmanuel Macron beszéde előtt, az egész politikai elitre súlyosan hatott, az elnök táborát is beleértve: erről tanúskodik egy korabeli, nagy hatást keltő fotó, amelyet az elnök hivatalos fotósa, Soazig de la Moissonnière tett közzé.
Emmanuel Macron a fényképen hátulról látható, kíséretében az Élysée-palota főtitkárával, Alexis Kohlerrel. Vele szemben Yaël Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke, Gabriel Attal miniszterelnök és Gérald Darmanin belügyminiszter, mindannyian a legyőzöttek arckifejezésével.
„Kerül, amibe kerül”
„Franciaország nem fogja túlélni a pokolba süllyedés újabb három évét nagyobb felfordulás nélkül” – erről beszélt nem sokkal Macron súlyos következményekkel járó lépését megelőzően, 2024 áprilisában a Le Figaro című konzervatív lap vezető elemzője.
Nicolas Baverez akkor arról beszélt: az immár 3100 milliárd eurós adóssággal gazdasági és politikai összeomlás fenyegeti az országot.
A „Kerül, amibe kerül” jelszavát Macron, akit újabban a költségvetési hiány koronázatlan királyaként emlegetnek, még a Covid-járvány idején adta ki. E pénzügypolitika lényege az, hogy – mivel az embereket csak nem hagyhatják éhen halni – szükség esetén számlálatlanul vesz föl Párizs a nemzetközi pénzpiacokról hiteleket, magyarázta az elemző, aki a francia számvevőszék korábbi vezető könyvvizsgálójaként nem a levegőbe beszélt.
Nyilvánvalónak tűnt, hogy egy konzervatív kormányfő nem vesz részt ilyen társasjátékokban.
A francia költségvetés már 2023-ban ott tartott, hogy egy állami vacsora az Egyesült Királyság uralkodójával – igaz, kis híján 500 ezer euróba (akkori árfolyamon 198 millió forintba) – került a francia adófizetőknek. 2024 júliusának végén egy fényűző vacsora III. Károly számára hozzájárult ahhoz, hogy Emmanuel Macron elnöki hivatala rekordmagas költségvetési hiányt produkált.
Patthelyzet
A 2024-es francia parlamenti választásokon, amelyet 2024. június 30-án és július 7-én tartottak, különleges patthelyzet alakult ki: legerősebb parlamenti pártként Le Penék Nemzeti Tömörülése 125 mandátumot szerzett, az Új Népfront nevű baloldali pártcsoport 180, a kormányfőhöz lojális, Együtt nevű liberális koalíció 159, a középjobb Köztársaságiak 39 széket szereztek meg.
Kapcsolódó tartalom
Mivel egyik pártnak sem nyerte el elegendő, a kormányalakításhoz szükséges mandátumot, egymással pedig nem szerettek volna koalícióra lépni, 51 napig Gabriel Attal éve elején beiktatott kormánya vitte az ország ügyeit, vagy inkább vitette magát az árral.
Saint-Denis, 2024. április 4.Emmanuel Macron francia elnök (b3), Tony Estanguet, a 2024-es párizsi nyári olimpia szervezőbizottságának elnöke (k), Anne Hialgo párizsi polgármester (j) és Patrick Ollier, a Nagy-Párizsi Metropolisz elnöke (j2) a 2024-es párizsi nyári olimpia Vizes Központjának átadó ünnepségén a francia főváros melletti Saint-Denis-ben 2024. április 4-én. A show-t az olimpia vitte el. MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo FuentesA Barnier-epizód
Utódjának kinevezésére még 51 napot kellett várni; jobboldali bázisának szélesítése érdekében Emmanuel Macron végül Michel Barnier-t nevezte ki Matignon élére, aki 73 évesen az Ötödik Köztársaság legidősebb miniszterelnöke lett.
A Nemzetgyűlés ekkor igen törékeny szerkezettel működött, hiszen az új miniszterelnök kormányát, mely a Köztársaságiak harmatgyenge támogatását élvezte, a trockista, szélsőbaloldali LFI és konzervatív Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványa fenyegette. Három hónappal később a társadalombiztosítási finanszírozási törvény kapcsán kipattant ellentét miatt ez a két, egyébként tűz és víz ellentétével leírható párt összefogott: a beadott bizalmatlansági indítványt 331 képviselő szavazta meg, s a Barnier-kormány ebbe belebukott december 4-én.
1962 óta először fordult elő ilyen kormánybuktatás,
így Michel Barnier benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, az Ötödik Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökeként, 90 nap után.
A jelenleg is hivatalban levő, új kormányt december 15-én nevezte ki Macron egy törpepárt korábbi elnöke, François Bayrou személyében.
Mikor jön az újabb bomba?
A francia nemzetgyűlés esetleges újabb feloszlatása stílszerű lett volna a kerek évfordulón, de több alkotmányban járta szakértő, így a publicsenat.fr szerzője. Francois Vignal szerint sem eszik ilyen forrón a kását.
„Ennek oka: az alkotmány 12. cikke előírja, hogy a köztársasági elnök csak egy évvel a korábbi feloszlatás miatt kiírt előrehozott parlamenti választások második fordulóját követően kezdeményezhet új feloszlatást”
– teszi hozzá Vignal.
A lap szerint, mivel az alkotmány szövege úgy rendelkezik, hogy a nemzetgyűléás feloszlatását követő választások után egy évig nem lehet új feloszlatást végrehajtani, s mivel a legutóbbi parlamenti választás második fordulója 2024. július 7-én zajlott, Macron, ha akarná, sem oszlathatná fel a parlamentet július 8-a előtt.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Tom Nicholson/Getty Images):