Az interjúban Orbán Viktor arról beszélt Daris Rochebinnek, a francia LCI hírcsatorna vezető riporterének, hogy

„a szabadságunkat ma Brüsszelből fenyegetik, ez ellen kell harcolni.”

Szóba került az a brüsszeli elképzelés is, miszerint megvonnák Magyarország szavazati jogát, a kormányfő ezzel azt mondta, a magyarok a jó ügyeket képviselik az Európai Unióban, konstruktív együttműködő partnerek, akiknek fontos Európa.

„Az Európai Unió boldog lehet, hogy Magyarország a tagja, jó helyen vagyunk itt”

– jelentette ki Orbán Viktor, majd azzal folytatta: az a feladata, hogy barátokat gyűjtsön az országa számára.

„A külpolitikának az a lényege, hogy tegyél másokat érdekeltté abban, hogy te sikeres legyél.”

„Én ezt csinálom, ez a dolgom. Ezt nem szabad összekeverni az ideológiával” – fejtette ki.

Szóba került az ukrajnai háború eszkalációja és európai kiterjedésének kockázata, Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról beszélt: nem tudja elképzelni, mert az oroszok ehhez gyengék, még Ukrajnával sem bírnak el, képtelenek lennének NATO-területet megtámadni. Megerősítette, Ukrajna hősiesen védekezik és joguk van megvédeni a hazájukat, azonban a szankciók tönkre teszik Európát.

„Mi az elmúlt három évben húszmilliárd eurót veszítettünk a szankciók miatt, ez a magyar költségvetésben óriási szám”

– mutatott rá.

A megoldás ezért szerinte a magyar álláspontban rejlik, vagyis tűzszünet és béke szükséges, ezt követően pedig egy tartós európai biztonsági megállapodás. Ugyanakkor sem Brüsszel, sem Kijev nem képes most megállapodni Moszkvával, ezért szükség van Washingtonra és az orosz-amerikai tárgyalásokra, hogy le lehessen zárni a háborút. Szerinte a kívánság és a vágyálom helyett a valóságot és a realitást kell figyelembe venni, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó.

Leszögezte: Kijev beemelése az EU-ba gazdasági csődöt jelentene.

Ukrajna alkalmatlan arra, hogy a NATO vagy az EU tagja legyen – szögezte le, majd azzal folytatta, hogy van egy nagyobb baj is. Emlékeztetett, amikor a keleti bővítés során felvették a közép-európai országokat az EU-ba, előtte beléptek a NATO-ba, hiszen ez garantálta, hogy a terület katonailag biztonságos.

Ukrajna esetében ez lehetetlen, mivel a lépés azonnali és közvetlen háborút jelentene az oroszokkal.

Arról is beszélt, megérti a szomszédos országok történelmét, azonban neki magyar kormányfőként a magyarok, és nem az ukránok fejével kell gondolkoznia. „Az elmúlt százötven évben az oroszok négyszer törtek be a hazámba, egyszer ott is maradtak negyvenöt évig” – mondta.

„Ön el sem tudja képzelni, ez milyen borzalmas volt”

– tette hozzá, ezért szerinte az oroszokat nem kedvelni kell, hanem megegyezni velük, ez a geopolitikai realitás.

Szóba került az illegális bevándorlás és az európai migrációspaktum kérdése is, valamint az, hogy Magyarország minden nap egymillió eurót fizet büntetésként Brüsszelnek, amiért nem hajlandó beengedi a migránsokat, és abba sem törődik bele, hogy ne a magyarok mondhassák el, kivel akarnak együtt élni. Orbán Viktor ezen a ponton felhívta a figyelmet a brüsszeli föderalizációs törekvésekre, aminek köszöhetően az uniós intézmények egyre több jogkört vonnak el a tagállamoktól azért, hogy létrehozhassanak egy európai szuperállamot. Ezért ma az történik Európában, amit a franciák és a németek akarnak.

„De nem tudunk kilépni Európából, hiszen mi vagyunk Európa”

– jelentette ki, aki szerint tragédia lenne az Emmanuel Macron francia elnökhöz hasonló politikusok által szorgalmazott progresszív, liberális jövőkép Európa számára. Szerinte Brüsszel arra használja a válságokat, hogy centralizáljon és létrehozza ezt a szuperállamot. Ezért neki szuverenistaként egyetlen harcostársa van Franciaországban: Marine Le Pen, aki akkor is megvédte Orbán Viktort, amikor személyesen még nem is találkoztak.

„Dolgozom azért, hogy Európában újra konzervatív, nemzeti és keresztény többség legyen”

– jelentette ki, ami szerinte lehetséges. Orbán Viktor szerint Donald Trump amerikai elnökkel meg lehet egyezni a vámok kérdésében, a magyarországi progresszív, baloldali NGO-k és média finanszírozásának leállítását Amerikában pedig pozitív fejleménynek tartja. Hozzátette:

Magyarországon az a szabály, hogy aki politikával foglalkozik, nem fogadhat el pénzt külföldről – nyugatról, keletről és Brüsszelből sem.

Így került szóba a gyülekezési törvény módosítása és ezzel összefüggésben a Budapest Pride betiltása, ami a miniszterelnök szerint nem a szabadság kérdése, Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar, de az Alkotmány világosan leírja, hogy a gyermekek védelmének joga minden más jogot megelőz, a gyülekezésit is. Magyarországon szabadság van, jöjjön el, nézze meg – mondta az újságírónak Orbán Viktor.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher)