Oroszország kész politikai menedékjogot kínálni Elon Musknak, miután nyilvános összetűzésbe keveredett Donald Trump amerikai elnökkel – közölte pénteken Dmitrij Novikov, az Állami Duma külügyi bizottságának alelnöke a TASZSZ állami hírügynökséggel.

„Úgy gondolom, Musk egészen más játszmát játszik, és nem lesz szüksége politikai menedékjogra, de ha mégis, Oroszország természetesen biztosítani tudná azt” – fogalmazott Novikov, amikor az állami média kérdésére válaszolva.

A nyilatkozat néhány nappal azután hangzott el, hogy nyílt háború tört ki Donald Trump és volt szövetségese, a milliárdos Elon Musk között, aki az elnökválasztási kampányban a legfőbb támogatója volt a republikánus elnökjelöltnek. Hogy pontosan mi vezetett idáig, azt a cikk későbbi szakaszában bontjuk ki, előtte azonban érdemes az orosz reakciókkal foglalkozni. Egyes orosz politikusok ugyanis kifejezetten jól szórakoznak a két egykori jóbarát „beefjén” (vitáján), ennek pedig vicces és ironikus hangvételű bejegyzésekben adnak hangot.

Közéjük tartozik Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese is, aki olyan élvezettel figyeli Trump és Musk konfliktusát, mint a városszéli késdobáló italozók szesztől bűzölgő törzsközönsége a kocsmai bunyót.

„Készen állunk közvetíteni a békemegállapodás megkötésében D és E között (Donald és Elon – a szerk.), méltányos díj ellenében – fizetségként elfogadjuk a Starlink részvényeket is. Ne harcoljatok, fiúk!”

– fogalmazott Dmitrij Medvegyev az X-en, minden bizonnyal egyben kigúnyolva az Egyesült Államok közvetítői törekvését az orosz–ukrán háborúban.

Természetesen nem maradt el a válasz a képzeletünkben megelevenedő oktogon egyik szereplőjétől, Elon Musktól, aki egy sírva nevetős emojival reagált Dmitrij Medvegyev tréfálkozó bejegyzésére.

Nem ő azonban az egyetlen orosz, akit megihletett a két amerikai harca. A nacionalista Dmitrij Rogozin, a Zaporizzsjai terület (Oroszország által önkényesen elfoglalt dél-ukrajnai régió – a szerk.) szenátora is reagált a történtekre. „Elon, ne szomorkodj! Oroszországban tisztelnek téged. Ha az Egyesült Államokban áthághatatlan akadályokba ütközöl, gyere hozzánk, és válj egyikünkké – egy Barsz-Szarmat-harcossá (Az első speciális célú központ Oroszországban, amely robotikus elektronikus komplexumok és rendszerek fejlesztésével, harci tesztelésével és alkalmazásával foglalkozik – a szerk.). Itt megbízható bajtársakra és a műszaki alkotás teljes szabadságára találsz” – idézi a Vedomosztyi Rogozint, aki úgy véli, hogy tehetséges embereknek menedéket nyújtani Oroszországban „alapvető álláspont és sürgető szükséglet”.

Nem maradt csendben Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője sem, aki felidézte, hogy 2024-ben Elon Musk a teljes – több mint 300 milliárd dolláros – vagyonát feltette arra, hogy „támogassa Trumpot és »megmentse« Amerikát”, most azonban a Tesla részvényei 14 százalékot zuhantak, és eltűnt Musk vagyonából 30 milliárd dollár.

„Semmi ködösítés, semmi félelem, csak a meggyőződés”

– méltatta a techmilliárdost Dmitrijev.

Így ért véget a barátság

Donald Trump és Elon Musk kapcsolata, amely egykor a republikánus elithez fűződő új típusú szövetség mintaképe volt, mára látványosan megromlott. A háttérben Trump legújabb, úgynevezett törvényjavaslata (Big Beatiful Bill) áll, amely nemcsak az amerikai gazdaságra és társadalomra lenne jelentős hatással, hanem konkrétan Musk üzleti érdekeit is sérti.

A törvényjavaslat célja, hogy Trump beváltsa a 2016-ban tett kampányígéreteit. Az egyik legfontosabb eleme, hogy véglegessé tenné azokat a 2017-ben ideiglenesen bevezetett adókedvezményeket, amik eredetileg 2025 végén lejártak volna. Emellett új, szintén ideiglenes adókedvezményeket vezetne be 2028-ig, továbbá jelentős összegeket szánna a hadsereg fejlesztésére és az illegális bevándorlás elleni küzdelemre. Az ambiciózus tervekre azonban nincs elegendő forrás, ezért Trump megszorításokat javasol az állami egészségbiztosítási programokban, a diákhitelekben és a szociális segélyekben, miközben eltörölné azokat a támogatásokat is, amelyek az elektromos járművek és a tiszta energia használatát ösztönzik.

A szakértők szerint a törvényjavaslat fő kedvezményezettjei a leggazdagabb amerikaiak lennének, míg a legszegényebbek komoly támogatásoktól esnének el. Ráadásul a következő évtizedben három-öt billió dollárral is megnövelheti az amerikai államadósságot, miközben Trump éveken át kiegyensúlyozott költségvetést ígért.

Elon Musk első nyilvános kritikáját még május végén fogalmazta meg, amikor azt írta, hogy a javaslat aláássa a DOGE, azaz a Kormányzati Hatékonysági Osztály munkáját, amelyet maga Musk hozott létre és vezetett a Trump-adminisztráció második ciklusában. A DOGE célja a bürokrácia csökkentése és a közpénzek hatékonyabb felhasználása lett volna. Bár Musk ígéretet tett arra, hogy kétbillió dollárt takarít meg az amerikai államnak, ennek csak töredékét sikerült teljesítenie. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy szembehelyezkedjen a törvényjavaslattal, amely szerinte csak tovább növeli a kormányzati kiadásokat.

Szakértők azonban úgy vélik, hogy valójában a háttérben jóval inkább Musk üzleti érdekei húzódnak. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntetné az elektromos járművek vásárlásához kapcsolódó adókedvezményeket, sőt, további adóterheket róna ki ezekre az autókra. Mivel a Tesla, Musk legismertebb cége, alapvetően ezekre a támogatásokra építette üzleti modelljét, a változás súlyosan érintené a vállalat pénzügyi helyzetét. A JPMorgan elemzése szerint az új törvény évente 1,2 milliárd dollár veszteséget okozna a Teslának. Ez a háttérmagyarázat teljesen más fényt vet Musk látszólag elvi alapú kritikájára, és jól érzékelteti, mennyire átszövi az üzleti és politikai világot a kölcsönös érdekérvényesítés.

A viszály azóta is egyre mélyül. Május 30-án Trump hivatalosan is menesztette Muskot a DOGE éléről, egy nappal később pedig visszavonta Musk közeli szövetségesének, Jared Isaacmannak a NASA-vezetői kinevezését. Bár az indoklás szerint a visszahívás oka Isaacman korábbi demokrata adományai voltak, a sajtóértesülések szerint Trump már régóta tudott ezekről, így sokkal inkább egy személyes megtorlásként értelmezhető a lépés. Isaacman ugyanis Musk ajánlására került volna az űrügynökség élére, és a SpaceX, Musk másik cége, komoly állami szerződésektől függ a NASA-val.

Szétszakadhat a Republikánus Párt?

Musk a válaszlépéseiben sem finomkodott. Egyrészt közölte, hogy Trump győzelme nélküle nem jöhetett volna létre, utalva arra a 250 millió dolláros támogatásra, amit a republikánus kampánygépezetnek adott. Másrészt az X-oldalán szavazást indított arról, hogy alapítson-e saját politikai pártot. A több mint öt millió résztvevő közül 80 százalék igennel válaszolt.

Musk nemcsak saját rajongótáborát igyekszik mozgósítani, hanem nyomást gyakorolhat a Kongresszusra is: mivel a törvényjavaslat az alsóházban csupán egy szavazat többséggel ment át, egy maroknyi republikánus képviselő is elég lehet a megbuktatásához – különösen, ha Musk aktívan lobbizik ellenük.

A viszály már most is érezteti hatását. A Tesla részvényei egyetlen nap alatt több mint 150 milliárd dollárt veszítettek értékükből, Musk vagyona pedig 34 milliárd dollárral csökkent. Trump pedig kilátásba helyezte, hogy megvonja a SpaceX állami szerződéseit, elveszi Musk hozzáférését a titkosított információkhoz, sőt, még a bevándorlási státuszát és kábítószer-használatát is hajlandó lenne kivizsgáltatni, mondván: „Biztos vagyok benne, hogy illegális bevándorló, akit azonnal ki kellene utasítani.”

A közvélemény reakciója vegyes. Sokan meglepődtek azon, hogy a Trump és Musk háborúja ennyire látványos formában, lényegében élő adásban zajlik. Kanye West például könyörgött, hogy béküljenek ki, míg Alexandria Ocasio-Cortez demokrata kongresszusi képviselő csak ennyit mondott: „A lányok veszekszenek.” A lengyel külügyminiszter, Radek Sikorski, akit Musk korábban „kis embernek” nevezett, most gúnyosan visszaszólt:

„Látod, te nagy ember, a politika bonyolultabb, mint gondoltad.”

A legtöbb elemző szerint a kibékülés esélye valószínűtlen. Musk túlságosan messzire ment azzal, hogy Trumpot nyilvánosan összefüggésbe hozta Jeffrey Epstein ügyével, és magának tulajdonította Trump 2024-es választási győzelmét. Ez Trump világában megbocsáthatatlan véteknek számít. A republikánus politikusok közül egyelőre senki sem állt nyíltan Musk mellé, és úgy tűnik, a párt szavazóbázisa is inkább Trumpot támogatja a konfliktusban.

Kiemelt kép: Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója és Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. május 30-án Washingtonban. (Fotó: Kevin Dietsch/Getty Images)