„Az Európai Bizottság tárgyalásokat kezdeményezett a spanyol hatóságokkal, hogy ellenőrizze, nem használtak-e EU-forrásokat a Putyin-párti orosz karmester fellépéseinek megszervezésére” – írja az uniós körökben mindig jól értesült Politico.A brüsszeli lap azért kongatta meg a vészharangot, mert az El País című spanyol lapot böngészve egy munkatársuk kiszúrta. hogy
Valerij Gergijev orosz karmester 2026-ban (!) adna hangversenyt Barcelonában.
„Vlagyimir Putyin kedvencei újra a reflektorfényben állnak – Ukrajna és az EU azonban nem örül ennek”, írja a lap.
Bár a rendezvény Politico által is idézett szervezője, Josep María Prat a spanyol El Paísnak azt mondta, hogy Gergijev részvételének „nincs jogi akadálya”, és reméli, hogy „a zene a háború helyett az egyesülést szolgáló híd lesz” a lap újságírója, a cikket jegyző Seb Starcevic diadalmasan hozzáfűzi: „Az EU azonban nem veszi be ezt!”
Ignorált énekesek
Az Ausztráliában született, tipikus horvát vezetéknevet viselő szerző, aki számára családi gyökerei okán valószínűleg nem ismeretlenek a közép- és kelet-európai művészsorsok, azon kesereg:
„Oroszország legnagyobb sztárjai csendben visszatérnek az európai zenekarokba és színpadokra. Ez Moszkva győzelme”.
Az ukrán opera- és színpadi rendezőnek, Eugene Lavrencsuk júliusban kellett volna rendeznie Händel Rinaldo című operáját Jeruzsálemben. Munkáját lemondta, miután meglátta a darab plakátját, amelyen két orosz énekes neve is szerepelt a szereplők között. „Annak ellenére, hogy megkérte a producereket, ne alkalmazzanak orosz előadókat!” – háborog a Politico, érzékeltetve, mi a példamutató hozzáállás orosz művészek esetén.
2008-ban Valerij Gergijev, „Oroszország egyik leghíresebb karmestere propagandakoncertet tartott a romokban heverő Chinvaliban városában, Grúzia elszakadt régiójának, Dél-Oszétiának a fővárosában, amelyet a Moszkva által támogatott szeparatisták éppen elfoglaltak. Miközben a közönség orosz és oszét zászlókat lengetett, Gergiev a Leningrádi szimfóniát vezényelte, egy népszerű hazafias művet, amely a fasizmus elleni ellenállás szimbóluma” – démonizálja a lap a zeneszerzőt, elfeledve megemlíteni. hogy a karmester oszét származású.
Anna Nyetrebko orosz szoprán énekes fellépése a 63. bécsi Operabálon a Bécsi Állami Operaházban 2019. február 28-án. Hol beengedik, hol nem. (Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser)Számos orosz előadóművész ütközik hasonló elutasításba, akkor is, ha deklarálták, hogy nem értenek egyet Ukrajna megtámadásával. Áprilisban például több száz tüntető gyűlt össze a Szlovák Nemzeti Színház körül Pozsonyban, ukrán zászlókat lengetve. Azért gyűltek össze, hogy tiltakozzanak Anna Nyetrebko, az opera világának kedvence, orosz szoprán énekesnő koncertje ellen, aki egy időben Putyin támogatója volt.
A tüntetőket a legkevésbé sem érdekelte, hogy Nyetrebko, mint az a Politico is megemlíti, 2022-ben bírálta Moszkva Ukrajna elleni invázióját.
Más ez a bombázás
Az évszázadok során Oroszország „milliókat ölt meg, mégis ragyogó balettjéről és operáiról vált híressé” – idézi a lap a már említett Eugene Lavrencsuk kirohanását. Az ukrán rendező elismeri, hogy más tészta „Putyin, a rakéták és bombák, és az opera”, ám mégis úgy véli: „mindenben van összefüggés, méghozzá a legközvetlenebb összefüggés.”
A Duna felett átívelő, a NATO-erők légicsapásai következtében megrongálódott híd látképe Újvidéken, Belgrádtól mintegy 50 mérföldre északra, 1999. április 21-én. A bombázásoknak a jugoszláv kormány szerint 2500 halálos áldozata volt. Az anyagi kárt 30 milliárd dollárra becsülik, 25 ezer lakóépület semmisült vagy rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és csaknem 600 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná. Az 1150 NATO-gép 2300 bevetés során 22 ezer tonnányi bombát dobott le, és 1300 manőverező robotrepülőgépet vetettek be. Más tészta a rakéták és bombák, és más az opera? (Fotó: Getty Images)A Politico nem tér ki arra, hogy csak 1945 óta az Egyesült Államok pontosan 20 ország ellen indított légitámadásokat, melyek eddig összesen hatmillió halálos áldozattal jártak (2023-as adat). Nyugat-Európában, ahol Amerika 1945 óta permanensen állomásoztat katonai erőket, mindeddig egyetlenegy alkalommal sem tagadták meg amerikai művészek fellépését Washington háborúinak, bombatámadásainak áldozataira hivatkozva.
Kiemelt kép: Valerij Gergijev, a Mariinszkij Színház művészeti és ügyvezető igazgatója, a Bolsoj Színház ügyvezető igazgatója a szentpétervári X. Szentpétervári Nemzetközi Egyesült Kultúrák Fórum keretében megrendezett ülésen Szentpétervárott, 2024. szeptember 13-án. (Fotó: Maksim Konstantinov/SOPA Images/LightRocket/Getty Images)