Amint arról korábban beszámoltunk, Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter arról beszélt egy interjúban, hogy hamarosan sor kerülhet Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök kereskedelmi kapcsolatokat érintő megbeszélésére. Kevin Hassett, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója szintén azt mondta, hogy már ezen a héten sor kerülhet a Trump és Hszi elnök közötti telefonos tárgyalásra.
A tárcavezető arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem akar leválni kereskedelmi értelemben Kínáról, de a gazdasági kapcsolatokból származó kockázatokat mérsékelni akarja. Beszélt arról is, hogy
szerinte Kína nem bizonyul megbízható partnernek és visszatartja bizonyos termékek szállítását az Egyesült Államokba, amelyek exportjának folytatásáról nemrégiben megállapodtak.
A Bloomberg hétfőn megjelent elemzése szerint azonban azért lehet szükség a két vezető egyeztetésére, mert a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalások megrekedtek,
Peking azzal vádolja Washingtont, hogy ők sértették meg azt a kereskedelmi megállapodást, amelynek betartását az amerikaiak most számon kérik a kínaiakon.
Kína elsősorban azt kifogásolja, hogy az Egyesült Államok új, diszkriminatív korlátozásokat vezetett be egyoldalúan a mesterséges intelligenciával működő chipek exportjának ellenőrzésére, valamint korlátozzák a Kínába irányuló chiptervezési szoftvereladásokat, ezenfelül nem tetszésüket fejezték ki a kínai diákvízumok visszavonása miatt. Trump ezzel kapcsolatban a múlt héten fogadott el több különböző döntést, ahogy a a kritikus fontosságú amerikai repülőgép-hajtóművek alkatrészeinek és technológiájának Kínába történő exportját is leállította.
„Ha az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik a saját útjához, hogy megsértse Kína érdekeit, úgy Kína továbbra is határozott és erőteljes intézkedéseket fog hozni törvényes jogainak és érdekeinek védelmében”
– jelentették ki a kínai kereskedelmi minisztérium hétfői közleményében, amelyet idézett a Bloomberg, egyúttal hozzátették még a kínai közleményben, hogy szerintük Washington ezzel megsértette a január 17-én megbeszélteket, valamint a május közepén, Genfben tető alá hozott megállapodást, amellyel akkor még úgy látszott, hogy nyugvópontra juthat az amerikai-kínai kereskedelmi rivalizálás.
Azonban a kínai vádakkal szemben amerikai ellenvetések is állnak, Peking a közelmúltban elkezdte nagyobb fokozatra kapcsolni lítiumkitermelését, nagyobb hangsúlyt fektetve ezzel az önellátásra. Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselő ezt kifogásolta is mondván, Kína nem gyorsította fel a csúcstechnológiás elektronikához szükséges kritikus ásványi anyagok exportját. Hasonló véleményt fogalmazott meg Michael Hart, a Kínai Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke is, aki arról beszélt: Kína bár a múlt héten lazított a ritkaföldfémek exportján, de olyan ütemben, amely „lassabb, mint azt az ipar szeretné”.
Mindezt a geopolitikai érdekellentétek is magyarázzák, a kínai védelmi minisztérium elítélte Pete Hegseth amerikai védelmi miniszternek azt a kijelentését, miszerint Kína közvetlen fenyegetést jelent Tajvanra.
A világ két legnagyobb gazdasága közötti rivalizálás mindeközben a pénzpiacokon is érezteti a hatását: az ázsiai részvények értéke az amerikai részvényekkel párhuzamosan indult zuhanásnak, a hongkongi tőzsdén 2,9 százalékkal esett a kínai részvények mutatója, ami a Bloomberg szerint a legnagyobb zuhanást jelenti két hónap leforgása alatt.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök (Fotó: Getty Images)