„Felmérhetetlen tragédia, de én azért imádkozom, hogy ne a hibát keressük egymásban, hanem közösen kutassunk a megoldás után” – hangsúlyozta a hirado.hu kérdéseire reagálva Böjte Csaba.

„Amikor kis Jézus elveszett, Mária és József sem egymást hibáztatták, hanem aggódva keresték közösen a gyermeket. Nekünk így kell egymást támogatva, keresnünk a megoldást erre a helyzetre” – magyarázta Böjte Atya, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy ez a természeti csoda Parajdon megmaradjon.

„A mi gyerekeink hosszú éveken keresztül a karácsony előtti napokban mindig odamentek. Összegyűjtöttünk több ezer diákot, az igazgató, pedig a rendelkezésünkre bocsájtotta a bánya egyik részét, ahol összegyűltünk, imádkoztunk, énekeltünk és, amikor jöttek ki a gyermekek, mindenki kapott ajándékot. Nekünk nagyon szép emlékeink vannak a parajdi sóbányáról” – idézte fel Böjte Atya, aki azt is elárulta, hogy

a védencei keservesen sírtak, mikor megtudták, mi történt az áradások következtében Parajdon.

Kiemelte, hogy a hosszú évszázadok alatt kialakuló parajdi sóbányában, hét szint van és hatalmas terek, így sok ezer gyermekkel tudtak oda minden évben ellátogatni. „Az a gond, hogy a só az oldódik a vízben, hatalmas esőzések voltak, minden folyó megduzzadt. Ez nagy kihívás, de ha összefogunk, akkor meg tudjuk oldani” – hangsúlyozta a ferences rendi szerzetes, aki szerint minden rosszban, még a természeti csapásokban is meg lehet látni a jót.

„Sokan azt mondják, ha nem nyelte volna el a bánya a vizet, akkor lehet, hogy a falut vitte volna el az áradás” – mutatott rá arra, hogy ettől sokkal nagyobb csapás is érhette volna a térségben élőket.

„A remény évében vagyunk,

ne hagyják, hogy a remény, kialudjon a szívükben”

– üzente a parajdiaknak a dévai ferences rendi szerzetes.

„Van remény a helyreállításra” – szögezte le a hirado.hu-nak nyilatkozva Csoma Botond.

Az RMDSZ szóvivője érdeklődésünkre kifejtette, hogy most készítette elő a román kormány azt a határozatot, amely lehetővé teszi a kármentést, és a bánya helyreállításnak a megkezdését. „Ha az esőzés eláll, és az árvíz is véget ér, akkor elkezdődnek a munkálatok. Első ízben el kell távolítani valahogy a vizet a bányából, utána pedig statikai felmérésnek kell történnie, hogy a szakemberek megállapítsák, milyen állapotban van a bánya” – tájékoztatta a hirado.hu-t a székelyföldi politikus.

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője és képviselőházi frakcióvezetője beszédet mond az RMDSZ  kolozsvári ülésén 2025. március 14-én (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a kármentés megtörténjen, és helyre tudjuk valahogy állítani a parajdi sóbányát. Ez nem fog egyik napról a másikra menni, de nagyon fontos, hogy sikerüljön, mert ez a bánya az egész régió megélhetését érinti. Erre ott egzisztenciák és turizmus épült, meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot” – fogalmazott az erdélyi magyar politikus.

„A vízügyi hatóságokkal már tárgyaltunk, azt mondták, amennyiben sikerül kiszivattyúzni a vizet és a bánya nem omlásveszélyes, akkor egy víztározó kiépítésével valamilyen megoldást találnak arra, hogy ez többé ne forduljon elő” – részletezte a teendőket Csoma Botond.

Az RMDSZ szóvivője kiemelte, hogy nagyon sok család megélhetése került veszélybe és

nem csak turisztikai célból látogatták ezt a sóbányát, hanem sokan gyógykezelésekre jártak ide és mindemellett zajlott a sókitermelés is, sok bányász megélhetése is veszélybe került.

„Ez nagyon komplex és mély probléma. Láttuk a közösségi médiában, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor a szövetségünk elnöke egyeztetett, Orbán Viktor biztosította a parajdiakat a magyar kormány támogatásáról. Reméljük, hogy mind a román, mind a magyar kormány segítségével sikerül helyreállítani az özönvíz előtti állapotot” – fogalmazott Csoma Botond.

„Ott vannak a helyszínen a parlamenti képviselők, szenátorok igyekeznek nyugtatni a kedélyeket és beszélnek az emberekkel. Állandó kapcsolatban állunk  az ott élő közösséggel” – hangsúlyozta.

Kiemelte: a román kormánytól biztos, hogy fognak valamilyen kompenzációt kapni az érintett vállalkozók, ám az itt élők az egész jövőjüket erre a bányára építették. „Ha ez megszűnik, hanyatlásnak indul a régió, hiszen az ottani gazdaságnak a gerincét képezi ez a bánya és az egészségturizmus is” – mutatott rá Csoma Botond.

Kiemelt kép: Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az árva gyermekeket gondozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója Erdélyben, a torockói Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központban 2019. október 23-án (Fotó: MTI/Biró István)