A munkacsoportban a belügyminisztérium, a fejlesztési minisztérium, a gazdasági digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai minisztérium, a pénzügyminisztérium, valamint a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium államtitkárai vesznek részt – számolt be az MTI.
Kapcsolódó tartalom
A testületnek a rendkívüli mennyiségű csapadék által okozott károk felmérésén túl
döntenie kell azokról a sürgős intézkedésekről, amelyek a károk elhárítását, a sóbánya megmentését és helyreállítását szolgálják.
„Azonnali közbelépésre van szükség. Elsősorban az emberek biztonságáról és a további károk megelőzéséről kell gondoskodnunk, ugyanakkor fontos, hogy pontos ismereteink legyenek a terepen előállt helyzetről, hogy mielőbb biztosítani tudjuk a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat. A térség sajátosságát figyelembe vevő átfogó perspektívát kell kialakítanunk, hogy visszaadjuk az embereknek a gazdasági, idegenfogalmi újjászületés reményét” – idézte az ügyvivő miniszterelnök szavait a kormány sajtóirodája.
A román állami Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize,
miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát.
A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel,
és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ.
Kiemelt kép: Helyi lakos nézi a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszát 2025. május 30-án. (Fotó: MTI/Veres Nándor)