Lengyelországban a jobboldal egységességén függ az eredmény

A lengyel elnökválasztásnak egyelőre csak az első fordulója zajlott le, melyben a centrista, EU-barát főpolgármester, Rafal Trzaskowski a vártnál jóval kevesebbel, csupán szűk 2 százalékponttal előzte meg a jobboldali ellenzéki PiS (Jog és Igazságosság) jelöltjét, Karol Nawrockit. A rendkívül magas, 67%-os részvétel mellett a harmadik helyen a PiS-től jobbra álló Konföderáció elnökjelöltje, Slawomir Mentzen végzett, aki várhatóan Nawrocki második fordulós esélyeit javítja majd. A történelmi tapasztalat szerint a lengyel választók kedvelik, ha az elnök ellensúlyt képez a parlamenti többséggel szemben – a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok mellett ez sem kedvez Trzaskowskinak.

Miközben a lengyel politikai elit egységesen Ukrajna-párti, a választók egy része – különösen a keleti, falusi térségekben – elégedetlen a menekültek támogatásának költségeivel és történelmi sérelmeket emleget Ukrajna kapcsán. Ez feszültséget kelt a Donald Tusk-féle (lengyel kormányfő), nyugat-európai együttműködésre építő politika és a nemzeti érzületet erősebben képviselő erők között.

Romániában előretörtek a populisták, de ez még kevés volt a győzelemhez

Romániában a jobboldali populista George Simion vereséget szenvedett a bukaresti EU-barát főpolgármestertől, Nicușor Dantól, aki a második fordulóban 8 százalékpontos előnnyel győzött. A voksolásra a korábbinál sokkal többen mentek el, ami a Simion elleni mozgósítás sikerét jelzi. Ugyanakkor pártja, az AUR továbbra is a második legerősebb erő a parlamentben, és koalícióra léphet a baloldali szociáldemokratákkal is.

Simion veresége megnyugtatta a piacokat és visszaállította a politikai stabilitást, de nézetei – például a Brüsszellel szembeni tagállami szuverenitás megerősítése – széles társadalmi visszhangra találtak. Még soha nem ért el az Európai Unióval kritikus erő ennyire jó eredményt Romániában. Bár Simionék nem szorgalmazták az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépést, politikájuk egyértelműen Románia nemzeti szuverenitását állította szembe a brüsszeli központi döntéshozatallal.

Portugáliában holtversenyben második lett a patrióta Chega

Portugáliában a parlament legjobboldalibb pártja, a patrióta Chega eredménye megállíthatatlanul növekszik, választásról választásra egyre jobb eredményt ér el a párt. 2019-ben még csak egy parlamenti képviselővel rendelkeztek, majd a tavalyi választásokon a harmadik legnagyobb párttá váltak, a május 18-i választás eredményeképp pedig a szavazatok közel 22 százalékát megszerezve holtversenyben a második legnagyobb frakciót alakíthatják a portugál törvényhozásban.

Nemzetek Európája

A választások egyik fontos tanulsága, hogy egyre élesebben rajzolódik ki az európai politikában a szuverenista jobboldal és az uniós integrációban fokozásában gondolkodó, főként baloldali mainstream közti törésvonal. A különböző feltörekvő jobboldali erők a növekvő támogatottságukkal egyre inkább átrendezik a politikai viszonyokat. Ez a kettősség egy új típusú európai politika kialakulásához vezethet, amelyben a nemzeti konzervatív és szuverenista kihívók az egész kontinensen egységes hívhatják ki a régi politikai elit erőit.

Lengyelországban a választás második fordulója június 1-jén lesz, amikor eldől, marad-e Tusk kormányának mozgástere az európai színtéren – vagy újabb „kényszerű együttélés” veszi kezdetét egy ellenzéki elnökkel. Tusk oldalának veresége szimbolikus lehet a nagy csata szempontjából. A lengyel miniszterelnökre – minthogy egyben ő az Európai Tanács volt elnöke – sokan az uniós politikai elit megtestesítőjeként tekintenek.

Romániában a lezárult választás utáni nyugalom csak átmeneti. Habár Simion gyenge jelöltnek bizonyult, a politika eddigi irányát figyelembe véve a jobboldal felfutása tovább folytatódhat. Portugáliában a patrióta Chega tovább folytathatja növekedését. Mostani eredményükkel a párt 10 százalékos lőtávon belülre került a legnépszerűbb párthoz képest.

A májusi európai választások nemcsak a helyi államfőkről és a parlament összetételéről döntöttek és döntenek, hanem az EU jövőbeni irányára is fontos hatást gyakorolnak. A következő EU tagállam, amely választáson sorra kerül, Csehország lesz, ahol a patrióta ANO párt a választás fő esélyese.

Kiemelt kép: A Patrióták Európáért pártcsalád csúcstalálkozóján Madridban 2025. február 8-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)