A változások hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációja komoly forrásmegvonásokat hajtott végre olyan intézményeknél, mint a National Institutes of Health (NIH), a NASA vagy a National Science Foundation (NSF). A 2025-ös költségvetési tervezet a NIH forrásainak 40, az NSF-ének pedig 55 százalékos csökkentését irányozza elő.

„A Trump-adminisztráció célja az előző kormányzat programjainak felülvizsgálata, a pazarlás megszüntetése és az amerikai emberek prioritásait jobban tükröző kutatási irányok kijelölése” – nyilatkozta Kush Desai, a Fehér Ház szóvivője.

A világ vezető tudományos központjai ugyanakkor nemcsak aggodalommal figyelik az eseményeket, hanem esélyt is látnak a változásokban. Kanada például áprilisban indította el a „Kanada az élen” nevű programját, amely fiatal biomedikai kutatókat kíván északra csábítani. Franciaországban az Aix-Marseille Egyetem márciusban jelentette be a „Biztonságos hely a tudománynak” kezdeményezést igyekszik meggyőzni az amerikai kutatókat.

Nem csak pénzről van szó

A külföldi programok nem kizárólag anyagi előnyökkel próbálják csábítani a kutatókat. Sokan közülük leginkább arra vágynak, hogy zavartalanul, szabadon folytathassák munkájukat.

Az Európai Unió is felismerte ezt: Ursula von der Leyen bejelentette, hogy a tudományos szabadság jogi védelmet fog kapni az EU-ban. Ezzel egy időben útjára indult a „Válaszd Európát a tudományért” kezdeményezés, amely az európai kutatóhelyek vonzerejét hivatott növelni.

Bár a nemzetközi érdeklődés jelentős, a pályázati elbírálások és költözések hosszú hónapokat vehetnek igénybe, és az amerikai kutatási finanszírozás volumene tekintetében még mindig a világ élén jár az Egyesült Államok.

Ennek ellenére több intézmény számolt be megnövekedett érdeklődésről amerikai pályázók részéről. A francia programra beadott 300 jelentkezés közel fele az Egyesült Államokból érkezett.

Franciaország egyik vezető genetikai intézete megduplázódott amerikai jelentkezőszámról számolt be, míg a Max Planck Társaság női kutatóknak szóló programjára háromszor annyi jelentkezés érkezett az USA-ból, mint az előző évben.

A külföldi tudományos intézetek vezetői hangsúlyozzák nem lelik örömüket az amerikai helyzetben, sokkal inkább a globális tudományos együttműködés megőrzése motiválja őket.

„A tudomány globális tevékenység, az adatok és felfedezések megosztása nélkülözhetetlen” – mondta Patrick Cramer, a német Max Planck Társaság vezetője.

Ahogy Patrick Schultz, a francia Genetikai, Molekuláris és Sejtes Biológiai Intézet elnöke fogalmazott:

„Az Egyesült Államok sokáig példát jelentett a tudományban és az oktatásban – a mostani folyamatok viszont mindannyiunk számára aggasztóak.”