Miközben elindult eddigi legnagyobb fogolycsere az orosz–ukrán háború kitörése óta, az ukrán légierő arról számolt be, hogy szombatra virradóra Oroszország 14 ballisztikus rakétával és 250 támadó drónnal mért csapást Ukrajnára – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadás középpontjában Ukrajna fővárosa, Kijev állt, de a Kijevi, az Odesszai, a Dnyipropetrovszki, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területet is érintette az orosz támadás. A légitámadást az ukrán védelmi erők légiereje, légvédelmi rakétaegységei, elektronikus hadviselési és drónrendszerekkel foglalkozó egységei, valamint mobil tűzcsoportjai hárították el.

Szombaton reggel 8 óra 30 percig a légvédelem 6 Iszkander–M/KN–23 ballisztikus rakétát lőtt le Kijev felett, valamint semlegesített 245 Sahíd típusú drónt az ország keleti, északi, déli és középső részein. Ebből 128-at tűzfegyverekkel semmisítettek meg, 117-et pedig elektronikus hadviseléssel kényszerítettek földre.

A nagy erejű orosz támadás jelentős károkat okozott Ukrajna-szerte, különösen Kijev három kerületében. A hatóságoknak összesen 15 sebesültről van tudomása, továbbá megrongálódott  egy bevásárlóközpont, egy oktatási intézmény, továbbá számos gépjármű és lakóház. A Szolomjanszkij kerületben egy megsemmisített drón darabjai egy ötödik emeleti lakásba csapódtak és tüzet okoztak, amelynek következtében 7 ember sérült meg. A Dnyiprovszkij kerületben egy házaspár sebesült meg, amikor egy repeszdarab csapódott az ötödik emeleti lakásukba. Az Obolonszkij kerületben öt ember fordult segítségért, miután egy 9 emeletes lakóépület négy emeletén kár keletkezett az ellenséges támadásban. A Holosivszkij kerületben további egy személy sérült meg.

A támadás azután történt, amikor Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza, köztük 270 katona és 120 civil. A fogolycsere-megállapodás Isztambulban született meg, miután Kijev és Moszkva több mint három év után először közvetlen tárgyalást folytatott. Ez a megállapodás volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a találkozónak, ugyanis Kijev hiába nyitott a tűzszünetre, Moszkva határozottan elutasít minden ilyen kezdeményezést. Sőt,

az orosz sajtó arról írt, hogy az orosz delegáció azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben Ukrajna nem vonja vissza erőit a 2022 szeptemberében Oroszország által egyoldalúan annektált, de még mindig részben ukrán ellenőrzés alatt álló Luhanszki, Donyecki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről, akkor a Kreml elfoglalja Harkivot és Szumit is.

A Szumi terület elfoglalásáról a napokban Vlagyimir Putyin is viccelődött orosz tisztviselőkkel, amikor az ukrán határ mellett elhelyezkedő Kurszki területen tett látogatást. Amikor a terület egyik járásának vezetője nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról beszélt, hogy Oroszországnak el kellene foglalnia az észak-kelet ukrajnai régiót, Putyin úgy reagált, hogy ezért is nevezte ki Alekszandr Hinstejnt a Kurszki terület kormányzójává, mert ő is mindig többet akar.

A Jevropejszka Pravda szerint Margus Tsahkna észt külügyminiszter úgy reagált a Kijevet ért tömeges támadásra, hogy Oroszország folyamatos agressziójának egyszerű magyarázata van: „nem érez elég nyomást ahhoz, hogy abbahagyja.”

„Az erő, hogy ezen változtassunk, a mi kezünkben van”

– hangsúlyozta az észt tárcavezető.

Margus Tsahkna meggyőződése, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia a katonai segélyek növelését, az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat, a befagyasztott vagyon felhasználását és az „árnyékflotta” megfékezését.

A támadást Katarína Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete is kommentálta. Mathernová azt tanácsolta azoknak, akik „még mindig kételkednek abban, hogy Oroszország a háború folytatását akarja”, hogy olvassák el a híreket. Azt is megjegyezte, hogy a Kijev elleni csapás azokat a területeket is érintette, ahol a kollégái élnek. „Egy újabb szörnyű rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát. A fő célpont Kijev. Sok lakóház kigyulladt és súlyosan megrongálódott. Tizenöt ember megsérült” – írta Brüsszel ukrajnai nagykövete.

Kiemelt kép: A Kijevet ért nagy erejű orosz támadás 2025. május 24-én. (Fotó: Ukrajna hollandiai nagykövetsége//Facebook.com)