Kasztrációval enyhítene a börtönök túlzsúfoltságán a brit kormány

| Szerző: Klusovszki Kíra
A brit kormány radikális büntetés-végrehajtási reformokat tervez bevezetni, melyek célja, hogy 2028-ig közel 10 000 fővel csökkenjen az angliai és walesi börtönök zsúfoltsága. A javaslatcsomag legvitatottabb elemei közé tartozik a szexuális bűnelkövetők kémiai kasztrációja és a korai szabadlábra helyezések rendszerszintű kiterjesztése.

A David Gauke volt igazságügyi miniszter által vezetett független felülvizsgálat alapján a kormány új „progressziós modell” bevezetését tervezi. Eszerint a fogvatartottak büntetésük mindössze egyharmadát töltenék le börtönben, ha megfelelő magatartást tanúsítanak, majd feltételes szabadságra kerülnének, végül pedig bármiféle felügyelet nélkül visszatérhetnének a társadalomba – közölte a SkyNews.

Ez a rendszer a négy évnél rövidebb, határozott idejű büntetést töltő elítéltekre vonatkozna, függetlenül a bűncselekmény típusától, így akár szexuális bűnelkövetők és családon belüli erőszaktevők is korábban szabadulhatnak.

A szexuális bűnelkövetők esetében a kormány emellett a kémiai kasztráció, azaz a szexuális vágyat elnyomó gyógyszeres kezelés alkalmazásának országos kiterjesztését is tervezi.

A módszert jelenleg Délnyugat-Angliában tesztelik, és a tervek szerint elsőként húsz börtönben vezetnék be. A kezelést egyelőre önkéntes alapon alkalmazzák, de felmerült annak kötelezővé tétele is.

David Gauke hangsúlyozta, hogy a gyógyszeres beavatkozás „nem fogom azt állítani, hogy ez mindenre megoldás”, de „segíthet csökkenteni a visszaesés kockázatát”. Véleménye szerint a cél nem az, hogy mindenkit ezzel kezeljenek, hanem hogy azoknak kínáljanak lehetőséget, akik maguk is szeretnének változni.

A reformtervek azonban komoly vitát váltottak ki. Nicole Jacobs, Anglia és Wales családon belüli erőszakkal foglalkozó biztosa szerint az új rendszer gyengítené a büntető igazságszolgáltatás rendszerét, és rossz üzenetet küldene az elkövetőknek.

Hasonlóan szkeptikus a rendőrség és az áldozatvédelmi szervezetek is.

Az áldozatok biztosa szerint a túlterhelt pártfogó felügyeleti szolgálat nem biztos, hogy képes lesz megbirkózni a hirtelen megnövekedett felügyeleti terhekkel. A rendőrség pedig figyelmeztetett, hogy „a börtönből való kilépés nem jelentheti az irányítás elvesztését”.

A kormány 700 millió fontot különít el a pártfogó szolgálat megerősítésére, és új elektronikus megfigyelési technológiákat vezetne be, több tízezer elkövető valós idejű nyomon követésére. Ez a „börtönön kívüli börtön” koncepció az amerikai technológiai cégek bevonásával valósulna meg.

A reformcsomagban helyet kaptak további javaslatok is, például hogy a rövid börtönbüntetéseket csak kivételes esetekben alkalmazzák,

és a bírák nagyobb mozgásteret kapjanak alternatív szankciók, például sportesemény-látogatási tilalom vagy vezetéstől való eltiltás kiszabására.

A törvényjavaslat várhatóan 2026 tavaszán kerül a parlament elé, de már most élénk társadalmi vitát váltott ki, különösen az erőszakos és szexuális bűncselekmények elkövetőinek korai szabadlábra helyezése kapcsán. A kormány célja, hogy egyszerre csökkentse a börtönnépességet, javítsa a rehabilitációt, és biztonságban tartsa a társadalmat.

A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Ajánljuk még