Öt évvel az Európai Unióból való kilépés után (Brexit) az Egyesült Királyság hivatalosan is újra tárgyalóasztalhoz ült egykori közösségével. A britek nem az unióba visszalépni akaró egykori tagként, hanem kijózanodó és megnyugvó elvált társ módjára viszonyulnak. A hétfői londoni csúcstalálkozón Keir Starmer brit miniszterelnök vendégül látta Ursula von der Leyent és António Costát, az unió legfőbb vezetőit, és ezzel nemcsak a magas szintű kapcsolattartás, hanem az együttműködés tényleges újraindítása is megtörtént.
Az új paktum a Brexit utáni évek legkomolyabb EU – megállapodásává vált: az egyezség többek között kiterjed a halászati kvótákra, az élelmiszerexportra, az energetikai együttműködésre, a klímavédelemre, a fiatalok mobilitására és a közös védelempolitika kérdésére is.
Kevesebb vám, több hal
A legvitatottabb pont az új halászati megállapodás: London 2038-ig meghosszabbította az uniós halászok hozzáférését a brit vizekhez, cserébe a britek agrárexportját kevesebb határellenőrzés terheli. A brit sajtó, különösen a konzervatív oldal árulást kiált. A The Daily Telegraph szerint Starmer kiárusította a brit halászokat, míg Boris Johnson, a Brexitet levezénylő volt miniszterelnök szerint az új alku egyoldalú kapituláció.
A brit kormány úgy érvel, hogy a halászok végső soron profitálnak az egyszerűbb uniós exportból – ha már úgysem tudtak elegendő halat eladni a korábbi vámok és ellenőrzések miatt.
A megállapodás egyik praktikus hozadéka, hogy a britek végre újra használhatják az uniós elektronikus útlevélkapukat, ami megszünteti a nyaranta kígyózó sorokat a reptéri határátkelőkön, de nagy enyhítés következik az agrárkereskedelemben is. Kiderült, hogy újraindul az ifjúsági munkavállalási program, amely lehetővé teszi a 18–35 év közötti britek és uniós fiatalok időszakos letelepedését és munkavállalását egymás területein – korlátozott kvóták és időkeretek mellett.
Közösen fegyverkeznek
Az EU és az Egyesült Királyság egy közös védelmi és biztonsági paktumban is megállapodott – erre a lépésre sokan már évek óta vártak, de a geopolitikai környezet mostanra kényszerítette ki a lépést. Oroszország ukrajnai háborúja, valamint Donald Trump visszatérése a Fehér Házba elég nyomós indoknak bizonyult. A megállapodás része, hogy brit fegyvergyártók hozzáférhetnek a 150 milliárd eurós uniós védelmi hitelprogramhoz (SAFE), ami gyakorlatilag újra összefűzheti Európa hadiipari kapacitásait.
„A kapcsolataink mélyponton voltak, ez a megállapodás most elindítja a helyreállás folyamatát” – fogalmazott David Lammy brit külügyminiszter.
Lammy szerint a következő évtized Európa hadiiparának megerősítéséről és stratégiai önállóságáról szól majd – és London ennek a folyamatnak újra részese kíván lenni.
Sokba került a fagyos viszony
Míg Starmer az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy Nagy-Britannia visszatért a világ színpadára, a szakértők jóval óvatosabbak a megegyezés eredményeivel kapcsolatban, ugyanis az utóbbi időszakban nagy árat fizetett az ország.
A brit kormány számításai szerint az új kereskedelmi megállapodások évente akár 9 milliárd fontnyi pluszbevételt is hozhatnak egészen 2040-ig, mindez pedig évi 0,2 százalékos GDP-többletnek felel meg. Összehasonlításképp fontos megjegyezni, hogy a 2020-as Brexit következményei nagyjából 5,5 százalékos csökkenéssel jártak a brit GDP-re nézve.
A Starmer-kormány részéről a megállapodás inkább tűnik kármentésnek, mintsem meggyőződésből fakadó fordulatnak. A briteknek muszáj valahogy ellavírozniuk a protekcionista amerikai politika és az őket korábban megleckéztető EU között.
Washingtonban kis vámengedményekért cserébe nagy agrárpiaci engedményeket kellett tenni, Brüsszelben pedig bedobott halászhálóval fizettek a részben újra megnyíló piacokért.
Hogy a megállapodásból újra egy jól működő érdekházasság lesz vagy csak egy kényszerű és feszült összebútorozás, azt leginkább az anyagi előnyök mértéke fogja eldönteni.
Kiemelt kép: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) látogatást tesz a brit haditengerészet HMS Sutherland fregattjának fedélzetén a brit EU-tagság megszűnése óta először rendezett hivatalos kétoldalú brit–EU-csúcstalálkozó idején Londonban 2025. május 19-én (Fotó: MTI/EPA/Bloomberg pool/Jason Alden)