A Várkert Bazárban kedden megkezdődő eseményen Orbán Viktor miniszterelnök meghívására részt vesz Recep Tayyip Erdogan, a Török Köztársaság elnöke, Ilham Aliyev, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke, Shavkat Mirziyoyev, az Üzbég Köztársaság elnöke, Kassym-Jomart Tokayev, a Kazah Köztársaság elnöke, Sadyr Zhaparov, a Kirgiz Köztársaság elnöke, valamint Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára is.

Magyarországnak a szervezetben betöltött növekvő súlyát tükrözi, hogy

a szervezet története során először rendez egy megfigyelő státusú állam csúcstalálkozót.

Különleges pillanatban kerül sor erre a találkozóra, amelynek magyar részről feltétlenül célja, hogy megerősítse Budapest közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között.

Változó Kelet: látványos szerepváltás

A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) az ENSZ által bejegyzett kormányközi nemzetközi szervezet, mely 2009. október 3-án a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa (röviden Türk Tanács) néven jött létre Nahicsevánban. A 2021-es isztambuli csúcstalálkozón a Türk Tanács nevét Türk Államok Szervezetére változtatták meg. Székhelye Isztambul, a főtitkári tisztséget Kubanychbek Omuraliev tölti be. A TÁSZ-nak Magyarországon is működik egy képviseleti irodája, amelyet 2024. áprilistól Vásáry István nagykövet vezet.

Résztvevők a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés, a türk országokkal való kapcsolattartás hagyományőrző rendezvényének megnyitóján az Országház Felsőházi termében 2024. augusztus 9-én (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Az alapító tagállamok – Azerbajdzsán, Kazaksztán, Kirgizsztán és Törökország – mellett 2019 óta Üzbegisztán is teljes jogú tagja a szervezetnek. 2018 óta Magyarország, 2021-től pedig Türkmenisztán vesz részt megfigyelőként a kormányközi együttműködés munkájában. A 2022 novemberében megtartott szamarkandi csúcstalálkozót követően a hivatalosan egyedül Törökország által elismert Észak-Ciprus is megfigyelő tagja lett a TÁSZ-nak.

Magyarország megfigyelői státusának háttere, hogy a 2008 után a világgazdaság szerkezete is megváltozott, és a különböző régiók közötti erőviszonyok eltolódtak. Az EU-n kívüli kelet-európai és ázsiai országok jelentősége megnövekedett. Erre reagálva 2009-ben az Európai Unió elindította a keleti partnerség programját.

A középső korridor

Mivel az Ukrajnán keresztül történő orosz földgázszállítások 2010-ig gyakran megszakadtak a kifizetetlen tranzakciós díjak és az Oroszország és Ukrajna közötti rendezetlen adósságok miatt. az EU egyre nagyobb szükségét látta egy független és biztonságos energia-útvonal kelet-nyugati irányú létrehozásának. Részben ezek az Uniós intézkedésekre, változásokra válaszul 2012-ben Magyarország is átalakította saját külgazdasági stratégiáját. Ezt az új irányt képviselte a Magyar Nemzetgazdasági Minisztérium által 2012-ben bemutatott „Keleti Nyitás – Nyugati Tartás” stratégiája.

A Kelet és Nyugat kereskedelméről azt kell tudni, hogy eddig ez jellemzően vasúton, Kína, Oroszország, Belarusz és Lengyelország útvonalon folyt, de ez a háború miatt délre eltolódott – jelezte korábban egy nyilatkozatában Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ez az úgynevezett középső korridor eddig is létezett mint alternatíva, éppen a nagy árumennyiség miatt, ahol van egy létező infrastruktúra, azonban a háború miatt jelentős igény mutatkozik arra, hogy másik szárazföldi megoldásként fejlesszék.

A fókusz tehát a „középső korridor” fejlesztésén van.

Kína az Övezet és Út kezdeményezés keretében ezt az útvonalat mindenképpen fejleszteni szerette volna, másrészt az Európai Unió is egyre inkább szeretne beruházásokat eszközölni a térségben.

Számos jel utal arra, hogy felértékelődött a Török Áramlat szerepe. „A Paul Singer milliárdos által vezetett hedge fund (Elliott Investment Management) nemrég titoktartási megállapodást írt alá a bolgár állami gázhálózat-üzemeltetővel a Török Áramlat kapcsán” – írta nemrég a The Wall Street Journal cikke nyomán a Portfolio.

Idén február 3. és 9. között pedig kiemelkedő mennyiséget, több mint 390 millió köbméter gázt szivattyúztak át a török–bolgár határon lévő Strandzha-2 kompresszorállomáson, amely a Török Áramlat tengeri szakaszának szárazföldi folytatása – írta az év első hónapjaiban fellendült energia-szállításokról a vg.hu.

Erős magyar gazdasági jelenlét

Az elmúlt 15 év során a Türk Államok Szervezetének országai közül mind az import, mind az export terén Törökország volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, amelyet szorosan Kazahsztán követ. A többi tagország, köztük Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán kisebb arányban vesz részt Magyarország külkereskedelmében.

Feltűnő az MVM és a Mol-csoport erőteljes jelenléte Azerbajdzsánban, ahol a Hell cég is gyárat épít. Kazahsztánban Mol-kitermelési koncessziók vannak, Üzbegisztánban pedig az ötödik legnagyobb bankot vette meg az OTP-csoport, és emellett nagyon aktív együttműködés folyik a térségben a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén is.

Emlékezetes: tavaly újabb szintet lépett a magyar–azeri együttműködés, miután idén először elindult a földgázszállítás a kaukázusi országból Magyarországra.

Saadat Yusifova azeri kulturális miniszterhelyettes, Idris Isayev azeri tudományos és oktatási miniszterhelyettes, Ajbek Szidikov kazah kulturális és információs miniszterhelyettes, Guevara Abdikalikova kirgiz kulturális, információs és ifjúsági miniszterhelyettes, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Nazif Yilmaz török nemzeti oktatási miniszterhelyettes, Avazkhan Tadzhikanov üzbég kulturális miniszterhelyettes, Shakruz Daliev üzbég felsőoktatási, tudományos és innovációs miniszterhelyettes, valamint Sultan Raev, a Török Kultúra és Művészetek Közös Szervezete (TÜRKSOY) főtitkára (b–j) a Magyarország és öt türk állam, valamint a nemzetközi türk kulturális szervezet (TURKSOY) közötti, a felsőoktatás, kutatás és kultúra területére vonatkozó együttműködési megállapodás aláírásán a budapesti Hagyományok Házában 2025. április 29-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Középpontban az energia?

A budapesti csúcsra egy olyan pillanatban kerül sor,  amikor az Európai Unió földgázszükségletének körülbelül egyötöde még mindig Oroszországból származik (ebből mintegy 15 milliárd köbmétert a Török Áramlat vezetéken, míg a múlt évben további 25 milliárd köbmétert cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában hoztak be) – ám az Európai Bizottság a jövő hónapban javaslatot tesz az orosz gázimport teljes betiltására, amely az új szerződéseken túl a meglévő spotpiaci megállapodásokat is érintené.

Ez a Magyarország szempontjából is jelentős fejlemény minden bizonnyal felmerülhet egy olyan regionális találkozón, melynek egyik fontos célja lehet – hazánk szempontjából – energiapiacaink diverzifikálása.

A budapesti egyeztetések egyik valószínűsíthető célja tehát az elmúlt időszakban dinamizált energiaipari együttműködések továbbfejlszetése lehet.

Nemrég (április 30-án) például

új gázerőmű építéséről, két hazai kőolaj- és földgázmező feltárásáról és kitermeléséről született megállapodás Magyarország és Törökország között.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a török energiaügyi miniszterrel, Alparslan Bayraktarral közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a két ország stratégiai együttműködése újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, újabb közös sikertörténetnek lehet mindenki a szemtanúja, ugyanis jelentős török beruházásról állapodtak meg a felek a magyar energiagazdaságban. Szijjártó Péter többek között a Mol kazahsztáni jelenlétéről is beszélt, hangsúlyozva azt, hogy a magyar vállalat közel 80 milliárd forintnyi beruházási programot hajtott már végre a közép-ázsiai országban.

Az energia kérdése mellett más, fontos vetületei is vannak a csúcstalálkozónak. „Célunk, hogy olyan együttműködési nyilatkozatot fogadjunk el, amely a felsőoktatásban megerősíti a közös képzéseket, közös innovációs kutatási pályázatokat, kutatási parkok építését határozza meg, a kultúrában pedig zenei, népművészeti, filmipari, valamint a nemzeti múzeumok, képtárak közötti kooperációt alapozza meg” –- hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a találkozó kapcsán.

A világ egyik legvédettebb elnöke is érkezik

A csúcstalálkozóra hazánkba érkező

Recep Tayyip Erdogan török elnök a világ legjobban védett emberei közé tartozik.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ennek egyik oka, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista mozgalom tagjai számos terrorszervezetet kezelnek, és idáig gyakorlatilag célkeresztben tartották a török elnököt. Erdogan hozza magával a szűk körű biztonsági szolgálatát, ezek kipróbált emberek, egyesek közülük akár hosszú évtizedek óta együtt dolgozhatnak az elnökkel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a Frank-Walter Steinmeier német elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten az ankarai elnöki palotában 2025. február 5-én (Fotó: MTI/EPA/Necati Savas)

Útlezárások, parkolási tilalmak városszerte

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a delegációk közlekedésének idejére úgynevezett dinamikus zárást alkalmaz, ami azt jelenti, hogy mindig csak azt az útszakaszt és csak annyi ideig zárják le, ahol – és ameddig – a védett járművek áthaladása miatt feltétlenül szükséges.
Delegációk közlekedése miatt 2025. május 22-ig megváltozik a forgalmi rend.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a delegációk közlekedésének idejére úgynevezett dinamikus zárást alkalmaz,

ami azt jelenti, hogy mindig csak azt az útszakaszt és csak annyi ideig zárják le, ahol – és ameddig – a védett járművek áthaladása miatt feltétlenül szükséges.

A BRFK honlapja szerint a lezárások 2025. május 20-án 14., 30 után érintik a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1 – 4-es főút – M4 – M0 – M3 autópálya bevezető – Kacsóh Pongrác úti felüljáró – Kós Károly sétány – Hősök tere – Andrássy út útvonalat, majd a – Széchenyi tér – Eötvös tér – Jane Haining rakpart – Március 15. tér – Szabad sajtó út útvonalat is.

Az esti órákban Budapest I., V. és XI. kerületeiben lesznek forgalomkorlátozások, míg a rendezvények miatt 2025. május 21-én Budapest I. és V., 20 óra és 22 óra között pedig a Budapest VI., XIV. és XV. kerületeket érintik.

Számos érintett útszakaszon parkolási tilalom lép életbe, az ideiglenes forgalomkorlátozásokról a police. hu oldalon tájékozódhatnak.

Kiemelt kép:  Orbán Viktor miniszterelnök (b7) a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján Biskekben 2024. november 6-án. A kormányfő mellett balról Kubanicsbek Ömüralijev, a Türk Államok Szervezetének főtitkára (b), Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök (b2), Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (b3), Recep Tayyip Erdogan török elnök (b4), Szadir Dzsaparov kirgiz elnök (b5) és Savkat Mirzijojev üzbég elnök (b6) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)