Összeurópai gazdatüntetést tartott ma Brüsszelben a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak az Európai Bizottság kiszivárgott tervei ellen, mely szerint a költségvetés csökkenhet, és a KAP költségvetését beolvasztanák egy úgynevezett szuperalapba.
Papp Zsolt György elmondta:
400 milliárd euró a tét, 27 tagállam agráriumáról van szó és arról, hogyan lehet megőrizni a KAP területalapú és beruházási támogatásait,
amelyek biztosítják a gazdák, a vállalkozások a feldolgozóipar fejlődését, az agrártechnológiák beszerzését és folyamatos fenntarthatóságát.
Hangsúlyozta: meg kell védeni a piacokat az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben, mint például a Mercosur-egyezmény, amelyek veszélyeztetik a gazdák ellenállóképességét és mezőgazdasági termelését. Ugyanilyen határozottsággal kell fellépni az Ukrajnából az Európai Unióba érkező termékkel szemben is.
„Meg kell védeni a hazai és uniós agrártámogatási rendszert Ukrajna csatlakozásának következményeitől,
mert olyan támogatásokat veszítenénk el, amelyek a gazdák számára jogosan járnak, szigorú szabályok mentén betartva. Ezek a támogatások garantálják az élelmiszerbiztonságot és biztosítják a felelős fogyasztókkal való együtt gondolkodást” – fogalmazott.
Az elnök szerint előzetes jelzések alapján a
az Európai Unióban működő összes gazdaszervezet jelezte, hogy kiáll a közös ügy mellett,
jelenleg mintegy 70 ilyen szervezet működik az unió területén, mindannyian elkötelezettek az európai gazdák érdekeinek védelme mellett.
Hozzátette: a keddi tiltakozással egyelőre barátságos hangon szeretnék nyomatékosítani a kérésüket, beleszólást, érvelési lehetőséget és véleményezési jogot kérnek a döntéshozatalban. „Amennyiben ez nem valósul meg, készek vagyunk határozottabban fellépni – ahogyan azt korábban számos európai ország gazdái is megtették, amikor az utcára vonultak érdekeik védelmében” – húzta alá.
Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa egyre több országában tiltakoznak a gazdák – és ennek jó oka van: egyre több jel mutat arra, hogy
az EU le akarja építeni azt a közös agrárpolitikát, amely mindig is az európai együttműködés egyik meghatározó pillére volt.
A képviselő szerint a közös agrárpolitika leépítésének célja, hogy forrásokat szabadítsanak fel más, ideológiai jellegű programok számára – legyen szó a háborús politikáról vagy éppen az ukrán bővítés finanszírozásáról.
Mint mondta, nem adnak válaszokat a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen hatással lenne az európai mezőgazdaságra az, ha 40 millió hektárnyi ukrán termőföld válna az Európai Unió részévé. Ukrajna ezzel a legnagyobb mezőgazdasági termelővé válna az unióban – miközben az ukrán gazdáknak jelenleg nem kell megfelelniük azoknak a szigorú szabályoknak, amelyeket az uniós gazdákra kötelezően alkalmaznak. Arra sincs válasz, hogy miért engedtek be olyan ukrán mezőgazdasági termékeket az elmúlt években, amelyeket az Európai Unióban már rég betiltottak – tette hozzá.
Dömötör Csaba szerint
az Európai Bizottságnak mindig van egy nagy, ideológiai alapú terve, amelyet rendre fontosabbnak tartanak az európai gazdák érdekeinél.
„Ezt tapasztaltuk a zöldmegállapodás esetében is, amikor figyelmen kívül hagyták, mekkora bürokratikus terheket rónak a gazdákra. Láttuk ezt a háborús politikánál is, ahol az európai országok összesen 57 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek el a háborúra – olyan pénzeket, amelyek mára hiányoznak a közös agrárpolitikából, és hiányoznak az európai mezőgazdaságból” – mutatott rá.
Az Európai Bizottság nem vette figyelembe a gazdák érdekeit akkor sem, amikor megnyitották az uniós piacokat az ukrán gabona előtt. Ez az intézkedés lenyomta a felvásárlási árakat, és súlyos jövedelmi válságot idézett elő a közép- és kelet-európai gazdák körében – jelentette ki.
Cseh Tibor, a NAK alelnöke emlékeztetett:
egy évvel ezelőtt a gazdák sikeres nyomást gyakoroltak Brüsszelben, és a bizottság gazdabarát lépéseket ígért.
Azóta azonban egyre több a gyanú – különösen Ursula von der Leyen újraválasztása után, amelyet a zöldek is támogattak – hogy az agrártámogatási költségvetést más célokra próbálják átcsoportosítani.
„Bár nyíltan nem mondják ki, a valóságban agrárpénzek elvonására készülnek. Helyette egy lopakodó jogalkotással a kohéziós pénzekkel, a védelmi pénzekkel akarják összevonni az agrárpénzeket, és ebből a nagy egészből már nyilvánvalóan jóval kevesebb jutna az agráriumra, Ukrajna felzárkóztatására, mezőgazdaságára csoportosítanák át” – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta,
ha beáramlik az ukrán áru, az csődközeli helyzetbe hozhatja a magyar termelőket,
és ettől mindenképp meg kell védeni őket.
Cseh Tibor azt is elmondta, hogy a keddi tiltakozást a NAK és a Magosz kezdeményezte, mert úgy vélik, azelőtt kell érvelni, még mielőtt a hivatalos javaslat napvilágot látott, mert csak ebben a szakaszban van valódi lehetőség arra, hogy érdemben befolyásolják a döntéshozatalt.
„Fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és közösen lépjünk fel a tervezett változtatások ellen. A Copa-Cogeca vezetése is jelezte: nem engednek ebből az álláspontból” – hangsúlyozta.
Hozzátette: ha a teljes agrárköltségvetés egyharmada átcsoportosításra kerülne, ráadásul a magyar gazdáknak járó támogatásokat jogállamisági feltételekhez is kötnék, akkor a kisgazdaságoktól a nagyobb szereplőkig, mindenki kárvallottja lenne ennek.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Balázs Attila)