A forgatókönyv hátborzongatóan valóságosnak hat a térségben. Az utóbbi években egyre több incidens történt Oroszország és NATO-tagállamok között – különösen azóta, hogy Svédország és Finnország is csatlakozott a szövetséghez.
Előző héten a gyakorlat közepén egy orosz Szu–35-ös vadászgép sértette meg az észt légteret, miközben egy haditengerészeti járőr megpróbált ellenőrizni egy hajót Oroszország úgynevezett „árnyékflottájából”, amelyet a nyugati szankciók kijátszására hoztak létre. A NATO válaszul portugál F–16-osokat riasztott a légtérvédelmi misszió keretében.
„Ez az első alkalom, hogy ténylegesen gyakoroljuk a NATO új regionális elrettentési és védelmi terveit, beleértve a nemzetközi egységek gyors átcsoportosítását Észtország védelmére”
– mondta Peeter Kuimet, az észt védelmi minisztérium nemzetközi együttműködési igazgatója.
A NATO átalakított stratégiája csak tavaly született meg. Korábban úgynevezett „csapdaelmélet” alapján működött a védelem: a balti országok katonái próbálták volna feltartóztatni az orosz előrenyomulást, amíg a szövetség erősítést küld.
„Az új terv szerint már az első pillanattól kezdve meg kell védeni a területet. Ez azt jelenti, hogy az oroszoknak egyetlen lépést sem szabadna tenniük előre”
– magyarázta Kuimet.
A jelenlegi gyakorlat a legkomolyabb eddig – az ukrajnai háború tanulságai nyomán.
Az észt vezetők szerint az orosz háborús stratégia Ukrajnában azt mutatta, hogy amit nem tudnak megtartani, azt inkább lerombolják – és az elfoglalt területek visszaszerzése szinte lehetetlen, hacsak nem óriási áldozatok árán.
„Bucsában láttuk, hogyan bánnak az oroszok az ukránokkal, akiket elvileg szláv testvéreiknek tartanak. El sem akarom képzelni, hogyan bánnának a baltiakkal, akiket mindig is gonosz fasisztának tartottak” – fogalmazott Kuimet.
Tallinn most már nemcsak katonailag, hanem civil szinten is felkészült a védelemre. A katonai gyakorlatokkal párhuzamosan az ország új, országos vészjelző rendszere is éles teszten esett át – ez volt az első alkalom, hogy a 120 szirénából álló hálózat teljes kapacitással működött – írja az Euractiv. Ez a hálózat – amely Észtország lakosságának kétharmadát lefedi – 2022 óta, az orosz invázió után épült ki.
Hol van Amerika?
A földi gyakorlatok hiába gördülékenyek, a NATO jövője fölött ott lebeg az amerikai elköteleződés jövőjének kérdése. A szövetség képessége a visszacsapásra továbbra is az amerikai katonai erőre támaszkodik.
Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba újra felvetette a NATO-ból való esetleges amerikai kivonulás lehetőségét. Sőt, korábban már az európai csapatok 20 000 fős csökkentését is kilátásba helyezte. „Ezzel a gyakorlattal megmutattuk, hogy önmagukban az európai erők is képesek ellátni az elrettentő szerepet” – mondta Huw Raikes alezredes, az Észtországban állomásozó brit csapatok parancsnoka.
Ennek ellenére az európai erők egyelőre nem képesek pótolni az amerikai hadsereg által nyújtott képességeket: légierő, logisztika, műholdas rendszerek – ezek mind kulcsfontosságúak.
„Észtország számára belátható időn belül elképzelhetetlen Európa védelme amerikai hozzájárulás nélkül”
– ismerte el Kuimet. „Ha mégis csökkenne az amerikai jelenlét, azt csak egy ésszerűen megtervezett, közösen végrehajtott módon lehet kezelni – semmiképpen sem egy trumpi hirtelenséggel Ezt halljuk amerikai kollégáinktól is” – tette hozzá.
Nagyszabású tervek
Tallinn a következő négy évben 500 millió eurót fordít katonai infrastruktúrára – beleértve 600 megerősített betonbunkert a keleti határon, illetve szögesdrótokat, tankcsapdákat és aknákat halmoznak fel gyors bevetésre.
2027-re egy új katonai bázis is épül a legkeletibb észt városban, Narvában, ahol több száz katona állomásozhat majd állandó jelleggel.
Észtország lépései nem szimbolikusak.
A hírszerzés szerint Oroszország új katonai alakulatokat hoz létre a határ közelében, és figyelmeztetnek: amint az ukrajnai háború véget ér, Moszkva figyelme a balti térségre fordulhat.
A város erőteljes militarizálása azonban vitatott, különösen azért, mert a lakosság jelentős része orosz anyanyelvű.
Az észt vezetés hangsúlyozza, hogy a döntés nem az orosz fenyegetésekre adott válasz, hanem régóta tervben van. „Így a katonai kiképzések pont ott történnek, ahol egy háborús helyzetben valóban bevetésre kerülne sor” – mondta Kuimet.
Kiemelt kép: Észt kontingens a Vaskard 16 (Iron Sword 16) fedőnevû, négyezer fős NATO-hadgyakorlat záróünnepségén a litván főváros, Vilnius közelében 2016. december 2-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)