Washington álláspontja szerint, amit Steve Witkoff amerikai különmegbízott vasárnap megismételt: a két ország közötti bármilyen új megállapodásban szerepelnie kell annak, hogy Irán teljesen felhagy az urándúsítással, ami lehetővé tenné számára atombomba előállítását.
Teherán azonban azt állítja, hogy atomenergia-programja kizárólag békés célokat szolgál.
„Az álláspontunk egyértelmű a dúsítással kapcsolatban, és többször kijelentettük, hogy ez egy olyan nemzeti vívmány, amelytől nem fogunk visszalépni” – jelentette ki Taht-Ravancsi.
Múlt heti közel-keleti látogatásán Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy már közel a megállapodás, és gyors cselekvést sürgetett Teherántól.
Irán 2015-ben írta alá a közös átfogó akciótervet (JCPOA) a nagyhatalmakkal, amelynek keretében a nyugati szankciók alóli mentességért cserébe korlátozta nukleáris tevékenységét.
Az Egyesült Államok Donald Trump első elnöki ciklusa alatt, 2018 májusában, arra hivatkozva, hogy a JCPOA nem garantálja, hogy Irán soha ne tehessen szert atomfegyverre, kilépett a megállapodásból, és újból életbe léptette az Irán elleni korábbi szankciókat, amire válaszul Teherán ismét olyan tevékenységekbe kezdett, amelyeket a megállapodás értelmében korlátoznia kellene, és az utóbbi években jelentős előrelépéseket tett az urándúsítás terén.