A Kremlhez közeli források szerint Putyin abban bízik, hogy
még a 2025-ös év vége előtt sikerül teljes mértékben elfoglalnia azt a négy ukrajnai régiót – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon –, melyeket Oroszország hivatalosan már magáénak tekint, de ténylegesen csak részben irányít.
Miközben Trump egy gyors megállapodás érdekében személyesen próbál egyeztetni Putyinnal hétfőn, az európai vezetők attól tartanak, hogy az amerikai elnök olyan kompromisszumot erőltetne Ukrajnára, amely figyelmen kívül hagyja Kijev érdekeit – írta a Bloomberg.
Kapcsolódó tartalom
A nyugat-európai vezetők – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság miniszterelnökei – a múlt héten közös hívásban próbálták meggyőzni Trumpot arról, hogy Putyin valójában csak időt akar nyerni – tették hozzá.
Zelenszkij ukrán elnök is részt vett a megbeszélésen, de a források szerint kimerültnek és csalódottnak tűnt, mivel szerinte Trump korábban ígéretet tett újabb szankciókra arra az esetre, ha Oroszország nem tartja be a tűzszünetet – ez azonban máig nem valósult meg.
Putyin nem mutat hajlandóságot komoly engedményekre, inkább katonai és diplomáciai úton párhuzamosan próbálja érvényesíteni érdekeit. „Putyin nem akarja, hogy a tárgyalások teljesen megszakadjanak, inkább úgy próbál lavírozni, hogy közben a harctéren is előrenyomuljanak” – mondta Szergej Markov, a Kremlhez közel álló politikai tanácsadó.
Kapcsolódó tartalom
Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibija hétfőn közölte, hogy Ukrajna egy „azonnali és teljes tűzszünetet” sürget a béketárgyalások újraindítása érdekében, szerinte Moszkvának meg kell értenie, milyen következményekkel jár, ha továbbra is akadályozza a békefolyamatot. Eközben Putyin úgy tűnik, már egy hosszú háborúra is felkészült, ha az a szükséges céljai eléréséhez. A Kreml szerint Oroszország gazdasága már hozzászokott a nyugati szankciókhoz, és az újabb büntetőintézkedések sem befolyásolják a háborús törekvéseket.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio a CBS televíziónak úgy nyilatkozott, hogy az oroszoknak már hónapokkal ezelőtt jelezték: ha nem történik előrelépés a békében, újabb szankciók jönnek.
Európai tisztviselők szerint Trump azt fontolgatja, hogy nem állítja meg Lindsey Graham republikánus szenátor szankciós törvénytervezetét, ha Putyin nem mutat kompromisszumkészséget. Alexander Stubb finn elnök, korábban már beszámolt arról, hogy a jövő héten valóban előkerülhet a szankciós törvény.
Míg Putyin bízik az orosz hadsereg sikerében, a nyugati katonai elemzők szerint ennek csekély az esélye: a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője a Bloombergnek elmondta, hogy Oroszország esélye arra, hogy az év végéig elfoglalja mind a négy régiót, amelyeket 2022 őszén annektált, nagyon alacsony. Azt mondta, hogy az „nagyon könnyű” lenne Oroszország számára, ha Ukrajna védelme összeomlana, de hogy „jelenleg egy ilyen forgatókönyv nagyon valószínűtlennek tűnik”.
Az európai katonai források szerint Oroszország már súlyos veszteségeket szenvedett el, és nincs meg a kapacitása, hogy idén év végéig elfoglalja a négy célzott régiót, ráadásul az ukrán dróncsapatok jelentős mértékben akadályozzák az orosz offenzívákat. Ennek ellenére az orosz és ukrán delegációk három év után először találkoztak személyesen, az isztambuli tárgyalásokon.
Az orosz fél azonnali ukrán visszavonulást követel a már említett négy régióból – ez viszont Kijev számára elfogadhatatlan.
Zelenszkij hétvégén részt vett az új pápa, XIV. Leó beiktatási miséjén a Vatikánban, ahol találkozott az amerikai alelnökkel, JD Vance-szel is.
Kapcsolódó tartalom
Trump időközben újabb egyeztetést tartott az európai vezetőkkel, amelynek célja, hogy elérjék azt, hogy Putyin komolyan vegye a tűzszüneti tárgyalásokat – miközben a világ figyelme arra irányul, hogy vajon Trump képes lesz-e megállapodásra bírni az orosz elnököt anélkül, hogy Ukrajna érdekei sérüljenek.