Az amerikai Robert Francis Prevost bíborost a Ferenc pápa húsvétkor bekövetkezett halála után összeült konklávé választotta meg a mintegy másfél milliárd katolikus hívő lelki vezetőjének. A pápaválasztó bíborosok többsége benne látta azt a személyt, aki meg tud felelni a világegyház előtt tornyosuló kihívásoknak.

Ferenc pápa és Robert Prevost, akit nemrégiben XIV. Leóként pápává választottak (Vatikáni Média)

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, Erdő Péter bíboros egyike volt annak a három főpapnak, akiknek az új szentatyát megválasztó konklávén valódi esélyük volt arra, hogy pápák legyenek. A The New York Times még a három bíboros nevét is tudni vélte: Erdő Péteren kívül még Pietro Parolinnak és a világegyházban viszonylag ismeretlennek számító amerikai Robert Francis Prevost bíboros nevét közölte. Mint ismeretes, a konklávé végül utóbbi mellett tette le a voksát, s az amerikai főpap XIV. Leó néven ült fel Szent Péter trónjára. A magyar bíboros az európap főpapok, valamint az úgynevezett konzervatív tábor támogatását élvezte. Ez utóbbi kör tagjai főleg afrikai bíborosokból áll. A legnépszerűbb amerikai napilap szerint az együttműködéses egyházkormányzás és a mérsékelt, reformpárti irányvonal végül már csak azért sem kedvezett a konzervatív fordulatnak, mert a konklávét alkotó bíborosi kar többségét még Ferenc pápa, az általa képviselt liberálisabb irányvonal képviselőiből nevezte ki.

A The New York Times cikke hangsúlyozza, hogy ez jelentősen gyengítette Erdő Péter esélyeit, hiába állt mögötte egy jól szervezett konzervatív blokk. Ezt az információt más lapok is osztják, s vannak olyanok, amelyek egyenesen azt hangsúlyozzák, hogy a konklávé első szavazási fordulóján még a magyar bíboros kapta a legtöbb szavazatot. A voksok azonban nem érték el a kétharmados többséget, ami az első szavazási fordulók során előírás. A győzelemhez később azonban már a feles többség is elegendő. Addig azonban nem jutott el a konklávé, mert az amerikai bíboros megkapta a szükséges többséget. Az amerikai napilap úgy értesült, hogy Parolin az olasz megosztottság áldozata lett, Prevost mögött pedig felsorakoztak az amerikai és latin-amerikai bíborosok.

Az új pápa holnapi beiktató szentmiséjére valószínűleg meg fog telni a Szent Péter-bazilika előtti tér.

Ferenc pápa 2013-as beiktató szentmiséjén kétszázezer hívő, köztük a világ számos vezető politikusa és egyházi, felekezeti vezetője vett részt.

Sulyok Tamás köztársasági elnök vezeti a hivatalos magyar delegációt, amely részt vesz a XIV. Leó pápa péteri szolgálatának kezdetét jelző szentmisén a vatikáni Szent Péter téren vasárnap.

A magyar delegáció tagja lesz a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A szentatya a szertartás után fogadja a világ számos helyéről érkező politikusokat, köztük a Sulyok Tamás által vezetett magyar delegációt is.

Ismeretes: hazánk köztársasági elnöke XIV. Leó pápa megválasztásának napján levélben fejezte ki jókívánságait az új pápának. Üzenetében hangsúlyozta: „a katolikus anyaszentegyház tanúbizonyságot téve hirdeti a Mindenható Isten és az emberré lett Krisztus szeretetét.”

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutat be húsvét vigíliáján a budapesti Szent István-bazilikában 2025. április 19-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

A Szentszék Sajtóirodájának közleménye szerint XIV. Leó pápa megválasztása utáni első adminisztratív lépéseként tisztségükben megerősítette a Római Kúria vezetőit. A döntés mindazonáltal csak ideiglenes, és addig érvényes, amíg a pápa ki nem választja az új, saját „tisztikarát”. Ugyanez igaz a Vatikán Városállam Pápai Bizottságának elnökére és titkáraira is.A Szentszék Sajóirodája úgy fogalmaz, hogy ez az intézkedés átmeneti jellegű, amit a hivatalos latin kifejezés is jelez: „donec aliter provideatur”, vagyis „amíg másképpen nem döntenek róla”.

A Pápai Ház Prefektúrája azt is közzétette, hogy a szentatya jövő kedden „birtokba veszi” a falakon kívüli Szent Pál-bazilikát, amelyet Pál apostol sírja fölé emeltek, és a lateráni egyezmény révén a Szentszék területen kívüli birtoka. A prefektúra közléséből azt is lehet tudni, pápa még ebben a hónapban meglátogatja a Santa Maria Maggiore-bazilikát, és a Lateráni Szent János-bazilikát. Ez utóbbi azért lehet fontos a pápának, mert egyrészt a mindenkori római püspök, tehát a pápa székesegyháza, másrészt a bazilika 22 pápa földi maradványát őrzi, köztük az 1903-ban elhunyt XIII. Leó porhüvelyét is.

A szentatya őt tartja szellemi elődjének, s egyházkormányzása során azt az irányt szeretné folytatni, amit a szociális enciklikák pápájaként is emlegetett XIII. Leó fektetett le.

Ebben a szellemben prédikált az első pápai szentmiséjében, liturgikus értelemben a pontifikátusa kezdetét jelenti. Arról beszélt: kicsivé kell tennünk magunkat azért, hogy az emberek Krisztust ismerjék meg és dicsőítsék.

XIV. Leó pápa köszönti a hívőket a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről, miután megválasztották a katolikus egyház 267. pápájává 2025. május 8-án. A 69 éves Prevost az első amerikai pápa a katolikus egyház történetében (Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino)

A Sixtus-kápolnában bemutatott szentmise olvasmányát a Jelenések könyvéből vették, ahol is a 21. fejezet az új Jeruzsálemről beszél. A város itt ragyog, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis, és a falain a tizenkét apostol neve szerepel. A szentleckét Péter apostol első leveléből hallgatták meg a XIV. Leót megválasztó bíborosok. Az írás itt arról tanít, hogyan épülnek a keresztények „élő kövekként” lelki házzá. Ezek a szentírási szakaszok tudatosan választott szövegek, amelyek a pápaság alapjára és küldetésére utalnak.

Homíliájában XIV. Leó előbb rámutatott, hogy „Ismerjük fel az Úr csodáit”, majd Péter hitvallását idézte: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Mint kifejtette: ezekben a szavakban Péter, akit a Mester a többi tanítvánnyal együtt a hitéről kérdezett, kifejezte azt az örökséget, amelyet az egyház az apostoli utódlás révén kétezer éven át megőrzött, elmélyített és továbbadott.

A pápaválasztásra jogosult bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnában 2025. május 7-én (Fotó: MTI/EPA/Vatikáni Média)

Különleges módon, Isten az önök választása által hívott meg, hogy az apostolok fejedelmének utódja legyek, és rám bízta ezt a kincset – szólt az egyházfő, majd ígéretet tett, hogy hűséges gondnoka lesz.

A pápa figyelmeztetett: a hit hiánya gyakran tragikusan együtt jár az élet értelmének elvesztésével, az irgalom elhanyagolásával, az emberi méltóság megrázó megsértésével és a család válságával, valamint számos más sebbel, amely társadalmunkat sújtja.

A pápa mély aggodalommal szólt arról a terjedő szemléletről, mely szerint sokan Jézust pusztán „karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként” kezelik, megfosztva őt isteni természetétől. Az egyházfő szerint ez a szemlélet gyakorlati ateizmushoz vezet, hiszen kiüresíti a keresztény hit központi misztériumát, és Krisztus alakját egy történelmi személyiséggé, vagy erkölcsi példaképpé fokozza le, figyelmen kívül hagyva megtestesülésének és megváltó szerepének mélyebb teológiai jelentőségét.

Fülöp László: XIII. Leó pápa (Nemzeti Galéria)

Vatikáni megfigyelők XIV. Leó pápa egyházkormányzási elveit egyrészt a megválasztását követő első szentbeszédéből, másrészt pedig a névválasztásából következtetik.

Ki volt az 1878 és 1903 között uralkodó XIII. Leó, akinek a szentatya a szellemi örökösének tekinti magát? Legfőbb törekvése az volt, hogy kora szekularizálódó, antiklerikális és egyházellenes társadalmi és államvezetési felfogására keresztény válaszokat adjon. Hihetetlen munkabírással dolgozott, mindmáig a legtöbb enciklikát jegyző pápaként tartjuk számon, lévén hogy 85 tanító pápai körlevél kötődik XIII. Leó nevéhez. Ezek átfogták az élet egészét. Erkölcsi tanításával még arra is kitért, hogyan kell viselkednie egy keresztény embernek a politika vagy a munka világában. Nem véletlen, hogy méltatói a munkások pápájaként vagy szociális pápaként is emlegették.

Mind közül talán a leghíresebb a Rerum novarum kezdetű enciklikája, amely a munka világát és a szociális helyzetet tekintve korszakalkotó volt, és olyan folyamatot indított el, amely a modern értelemben vett kereszténydemokrácia megszületéséhez vezetett.

A Rerum novarum jelentősége abban állott, hogy első ízben fogalmazta meg a kereszténység tanítását a szociális rendre, a munkára és a munkaadó viszonyára vonatkozólag. Ezzel a későbbi nagy szociális enciklikák sorozatát nyitotta meg.

A vallásos hit megújítására és a keresztény elvek megélésére, vagyis az evangélium szellemiségéből fakadó korszerű életvitelre, s a társadalmi problémáknak a hit talaján álló, de igazságos orvoslására törekvő gondolatai ma is aktuálisak – és szemlátomást egybecsengenek azzal a szentbeszéddel, amit megválasztása után mondott XIV. Leó pápa a Sixtus-kápolnában.

Kiemelt kép: XIV. Leó pápa audienciát tart a Vatikán VI. Pál pápa termében 2025. május 12-én (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari)