„Valószínűsítem, hogy ez még nem a legvége ennek a történetnek, de egy nagyon fontos lépés” – fogalmazott Szikra Levente, akit azt követően kerestünk fel,, hogy az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága elsőfokú ítéletében megállapította: Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát.

Nyilvános kéne, hogy legyen

„Ez egy évekre visszanyúló történet, hiszen a koronavírus-járvány alatt volt egy olyan vakcinabeszerzése az Európai Bizottságnak, amit valóban SMS -ben tárgyalt le a bizottság elnöke és a és a vakcina gyártó cégének a vezetője” – idézte fel Szikra Levente a történteket.

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője (Forrás: hirado.hu)

Hozzátette: a közszférában – ez egy nemzeti kormánynál és az Európai Bizottságnál egyaránt így van – „amikor valamilyen szerződést kötnek, annak nyilvánosnak kell lennie, hiszen a közpénzekkel való gazdálkodást érinti”.

Bár az elemző is kiemelte, hogy egy ilyen szerződés mindenki számára elérhető kell hogy legyen, akkor is, hogyha ez SMS formájában történik meg, amikor egy, a The New York Times napilapnak dolgozó újságíró hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mondván, fényt deríthetnek a megállapodásokra. Az uniós bizottság azzal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik a dokumentumokkal, az üzeneteket Ursula von der Leyen nem őrizte meg.

Továbbra is titkolóznának?

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több százmillió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel. A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

„Az Európai Bizottság arra hivatkozott, hogy eltűntek ezek az SMS -ek, nem találják meg őket, és ezért nem tudják azokat nyilvánosságra hozni, amit – azt gondolom – az európaiak nagy többsége nem hitt el” – emlékeztetett Szikra Levenete.

A szakértő szerint az Európai Bizottságnak „lehetősége lesz jogorvoslathoz fordulni, vagy új határozatot hozni”. Ebben a határozatban

„vagy nyilvánosságra hozza az adatokat, vagy pedig egy másik indoklást fog hozzáfűzni az adatok ki nem adásához”.

Kérdésünkre válaszolva úgy vélte: továbbra is megpróbálják eltitkolni majd ezeket az SMS-eket.

Pozíciója meggyengülhet

„Bár indokoltnak tartanám a lemondást, de nem tartom valószínűnek, hogy ez meg fog történni” – vélte az esetleges következményeket taglalva. Emlékeztetett: Ursula von der Leyen múltja „tele van hasonlóképpen gyanús ügyekkel. Honvédelmi miniszter korában is voltak olyan szerződések, amelyek kapcsán a sajtó meg az ellenzék sok kérdést feltett”.

Azt viszont nem látta kizártnak, hogy „Von der Leyen pozíciója meggyengülhet az európai politikai térben, erre azért alkalmas lehet ez az ügy”. Az elemző emlékeztetett: a bizottság elnöke az elmúlt években nagyon jelentős hatalomkoncentrációt hajtott végre, nagyon sok hatáskört, befolyást vont magához. Részben azt a teret használta ki, ami a nemzeti kormányok meggyengüléséből fakadóan állt rendelkezésre.

A Pfizer és a BionTech koronavírus ellen kifejlesztett első új vakcinái Budapesten, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és infektológiai intézet – Szent László telephelyén 2022. szeptember 7-én. Az eredeti vírustörzsre és az omikron BA1 variánsa ellen kifejlesztett oltóanyagból 109 440 adag oltóanyag érkezett az európai uniós beszerzés 9,5 millió adagjából. Csak egy SMS… (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Stratégiai küzdelem

Franciaország permanens kormányválságban van, és Németországban is egy nagyon gyenge kormány volt az elmúlt években, tehát volt egy hatalmi vákuum, amibe az Európai Bizottság be tudott nyomulni. Csakhogy most valamelyest ez befolyás csökkenni fog – mutatott rá Szikra Levente.

Az új német kormány élén

Friedrich Merz kancellár nyilvánvalóan hasonló befolyásra tör, mint amit Ursula von der Leyen is kialakított magának.

„A két vezető között, hiába jönnek ugyanabból a pártból, vélhetően hatalmi konfliktus fog kialakulni” – vélte. A német kormány nyilván ki tudja használni ezt a helyzetet az Európai Bizottság elnökének gyengítésére, de ez nem jelenti azt, hogy a pozícióját is fel kell adnia – jelentette ki Szikra Levente.

Fölvetésünkre, hogy egyre-másra sorjáznak a botrányok Brüsszel háta táján, így például az eddig hozzáférhető információk szerint az EU menekültügyi ügynökségének felső vezetése a személyzeti szabályzatot megkerülve egy „baráti kört” léptetett elő vezetői pozíciókba, Szikra Levente úgy reagált: „Egyáltalán nem tartom meglepőnek, hogy az európai uniós intézmények olyan ügyekbe keverednek, amelyekkel egyébként rendszeresen másokat szoktak vádolni. Az elmúlt időszakban számtalan hasonló esetet láthattunk. Akár gondolhatunk az Európai Parlament korrupciós ügyeire, akár erre a történetre, akár Von der Leyen ügyére: tele van különböző korrupciógyanús ügyekkel az európai intézményrendszer.”

Hitelességi válság

Ez párhuzamosan zajlik azzal, hogy bizonyos tagállamokat, főként Magyarországot azzal vádolnak, hogy itt rendszerszintű korrupció történik. Nagyon súlyos hitelességi válság áll fenn az európai intézmények többsége esetén – összegezte.

Szerinte „talán egyedül a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács az, amely ma is hitelesen tudja az európai polgárokat képviselni. Nem véletlen, hogy azok, akik a brüsszeli hatalomkoncentrációt ellenzik, és a nemzetek Európája elve mellett vannak, sokkal inkább az Európai Tanács erősítését tartanák helyesnek az Európai Bizottság és az Európai Parlament parlament rovására”.

Az ukrán dilemma

Teljesen egyértelmű, hogy az európai intézmények és főként az Európai Bizottság azért küzd, hogy Ukrajna minél gyorsabban, akár a feltételek teljesítése nélkül is bekerülhessen az Európai Unióba – vélekedett az elemző az Ursula von der Leyen által immár szakértők hadával siettetett integrációs törekvés kapcsán.

Az ukrán 93. Holodnij Jar önálló gépesített dandár sajtószolgálatának a felvételén mentőalakulatok tagjai dolgoznak egy orosz légicsapásban megsemmisült, többszintes lakóépület romjai között a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kosztyantynivkában 2025. május 8-án. Életkép az uniós tagság előtt álló Ukrajnából. (Fotó: MTI/AP/Az ukrán 93. Holodnij Jar önálló gépesített dandár sajtószolgálata/Irina Ribakova)

Ukrajna gyorsított felvétele szerinte

„egy alapvetően veszélyes precedens, és az európai érdekekkel nem egyezik meg.

Nem gondolom viszont azt, hogy ezek az ügyek (a sorozatos brüsszeli botrányok) hátráltatnák ezt a folyamatot”. Hozzátette: szerinte egy módja van annak, hogy ezt a folyamatot hátráltatni vagy késleltetni, vagy megakadályozni lehessen.

Ez pedig az, ha az európai tagállamok közül akár egy vagy több is fellép ez ellen. Magyarországon erről zajlik most egy nagy közéleti vita, illetve zajlik egy véleménynyilvánító szavazás is. „Például ha ezen a véleménynyilvánító szavazáson a magyarok kifejezhetik az álláspontjukat ebben a kérdésben, és adott esetben az jön ki, hogy a többségük ellenzi Ukrajna gyorsított uniós tagságát, akkor nyilván a kormány ezt az európai vitákban érvként fel tudja használni” – érvelt Szikra Levente.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólalást hallgat az Ukrajnai háborúról tartott vitán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2025. május 7-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)