Korábban arról írtunk, hogy nem sikerült megegyezniük a feleknek Isztambulban a pénteki tárgyaláson, mivel Ukrajna szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak.
Kapcsolódó tartalom
A Bloomberg szombati cikke ezt látszik megerősíteni, amikor arról írt, hogy Oroszország több maximalista követelést is megfogalmazott. Moszkva többek között Ukrajna semlegességét követelte, valamint újfent hangoztatta, hogy Kijev (és rajtuk kívül a nemzetközi közösség) ismerje el a Krím félsziget és a további négy, a Kreml által nagyobb részt ellenőrzött régió felett az orosz fennhatóságot.
Mindez szöges ellentétben áll azzal, amiket korábban Washington javasolt – teszik hozzá (az Egyesült Államok korábban csak a Krím esetében javasolta, hogy de jure orosz területként ismerjék el).
Egy másik hírügynökségi jelentés szerint az oroszok ennél is keményebb feltételeket szabtak.
A Reuters ukrán forrásból úgy értesült: az orosz fél azt is követelte, hogy Ukrajna vonja ki az összes katonáját a Krím-félsziget és a négy keleti régió teljes területéről, és ezt szabták feltételként ahhoz, hogy életbe léphessen egy tűzszünet (miközben Ukrajna és a Nyugat ezzel ellentétben azt követeli Moszkvától, hogy azonnal, feltételek nélkül egyezzenek bele egy 30 napos tűzszünetbe).
Ezen kívül azt is követelték, hogy Ukrajna váljon semleges állammá, és ne állomásozhassanak szövetséges csapatok Ukrajna területén, valamint felszólították Ukrajnát, hogy mondjon le a háborús kártérítésről is.
Európa csak reménykedik abban, hogy Donald Trump segít lezárni a konfliktust
Az európai tisztviselők – akik pénteken Albániában gyűltek össze az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója miatt – pedig most bizonytalanok Donald Trump amerikai elnök álláspontját illetően Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, miután az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen tárgyalások tűzszüneti megállapodás nélkül értek véget. „Az Egyesült Államokkal és több mint harminc másik partnerünkkel együtt világossá tettük, hogy nem tűrjük, hogy Oroszország a saját feltételei szerint kössön tűzszünetet” – nyilatkozta Keir Starmer brit miniszterelnök az EPC-csúcson újságíróknak.
„Teljes, feltétel nélküli tűzszünetről kell megállapodni, és ha Oroszország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, Putyinnak meg kell fizetnie az árát”
– tette hozzá.
A Bloomberg szerint frusztrálja és zavarja az európaiakat, amiért nincs rálátásuk az amerikai elnök tárgyalási stratégiájára, ugyanakkor remélik, hogy szükség esetén végül erős szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, viszont kevés esélyt látnak arra, hogy ez megvalósulhat. Mindeközben az EU újabb szankciós csomag elfogadásán dolgozik, amely az árnyékflottának nevezett, kőolajat szállító tankerhajókat célozza. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt még pénteken, hogy olyan újabb büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezhetnek, amelyek ismételten az orosz pénzügyi szektort, valamint az Északi Áramlat-2 gázvezetéket célozzák.
Arról is beszélt még a bizottság elnöke, hogy a hamarosan kezdődő G7-csúcson döntés születhet az orosz olajra kivetett ársapka csökkentéséről.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Az ukrán (b) és az orosz küldöttség (j) a tárgyalóasztalnál Hakan Fidan török külügyminiszter (k) jelenlétében az isztambuli Dolmabahce-palotában, 2025. március 16-án (Fotó: MTI/EPA/Török külügyminisztérium)