Míg szerdán kiderült, hogy az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát, csütörtökön a Politico arról számolt be:
az EU menekültügyi ügynökségének főnökei a saját „baráti körüket” részesítették előnyben az előléptetéseknél.
Ezt állapította meg a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyelőszerv, amely az uniós menekültügyi jogszabályok végrehajtásával megbízott ügynökségnél a kivételezést és a gazdálkodást vizsgálja.
Régi bűnök hosszú árnyéka
Mint arról az MTI is beszámolt, az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Szerdán közzétett ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára. Egyúttal helyt adott a The New York Times újságírójának a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérelemének, és rámutatott: az uniós bizottságnak a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos válaszai a teljes eljárás során feltételezéseken vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak.
„Nem tett semmi rosszat” – állítja a barátait kinevező vezető
Az eddig hozzáférhető információk szerint az EU menekültügyi ügynökségének felső vezetése a személyzeti szabályzatot megkerülve egy „baráti kört” léptetett elő vezetői pozíciókba – ez derült ki a Politico által is megosztott csütörtöki információk szerint az EU csalás elleni hivatala, az OLAF bizalmas vizsgálatából.
Az OLAF 2022 végén elindított, idén lezárult és az európai parlamenti képviselőkkel márciusban megosztott vizsgálata szerint
a felső vezetés megkerülte a hivatalos eljárásokat, hogy barátokat nevezzen ki vezetői pozíciókba.
Azt is állítják, hogy az ügynökség vezetése nem a szervezeti igényeknek megfelelően, hanem egyes személyek karrierambícióinak megfelelően alakította át a jogi, a beszerzési és a létesítményi részlegeket.

Az EU Menekültügyi Ügynökségének (EUAA) ügyvezető igazgatója, Nina Gregori természetesen tagadja hogy „bármi rosszat tett volna”. Többek között azzal érvel, hogy nem kapott fegyelmi büntetést.
Az Európai Parlament saját vizsgálatot indított az ügyben, és elhalasztotta az ügynökség 2023-as beszámolójának jóváhagyását.
Kávézgattak, ebédeltek
A megállapítások között szerepel az ideiglenes kinevezésekkel való visszaélés, valamint a vezetői figurák „baráti körébe” tartozó több személy 2019 és 2023 közötti középvezetői pozícióba történő előléptetése. Ez ellentétes volt azzal, ami az ügynökség számára előnyös lenne, és sérti az uniós személyzeti szabályzatot – állapították meg az OLAF nyomozói.

A jelentés szerint a kivételezettek baráti viszonyban voltak – látogatták egymást, kávézgattak, ebédeltek, és néhányan
már az ügynökséghez való csatlakozásuk előtt ismerték egymást
– mondták a vizsgálatot ismerő személyek.
Az ilyen felvételi gyakorlat az EU személyzeti szabályzatának megsértését jelentené – mutattak rá az OLAF vizsgálatot végző tisztviselői. Miközben Brüsszel napi szinten egrecíroztatja különösen a Brüsszel totális ellenőrzése alól kilógó államokat a korrupció vádjával, uniós körökben jóval elnézőbben kezelik saját, rendkívül súlyos – és igen gyakori – korrupciós ügyeiket, amelyekről hajmeresztő összegek kerülnek nyilvánosságra – rendre minden komolyabb következmény nélkül.
Minden napra jut újabb korrupciós botrány
A közcímben szereplő állításra jó példa az úgynevezett Katargate is: egy jelenleg is tartó pénzügyi-politikai botrány, amelynek során felmerült, hogy az Európai Parlament tisztviselőit, lobbistáit és családtagjaikat Katar , Marokkó és Mauritánia kormánya befolyásolja , és korrupcióban, pénzmosásban és szervezett bűnözésben vesznek részt.
A belga, olasz és görög bűnüldöző hatóságok 1,5 millió euró készpénzt foglaltak le, számítógépeket és mobiltelefonokat koboztak el, és négy személyt vádoltak meg az állítólagos bűncselekményekkel. A Politico korábban hozzáfűzte, hogy a lefoglalt összegeknél jóval komolyabb pénzek foroghattak az ügyben.
Bár a Biden-kormányzat idején a botrány kirobbantásának egyik feltételezhető célja lehetett annak megpuccsolása is, hogy Európa a közvetlen földrajzi környezetéből, ne pedig az Egyesült Államokban szerezzen be méregdrágán energiahordozókat, tanulságos a korrumpálódott brüsszeli elit párthovatartozásának vizsgálata, amelyről annak idején a hirado.hu több alkalommal, részletesen is beszámolt.
Talán nem a véletlen műveként, de a Katargate főszereplői rendre a „haladó”, baloldali-liberális pártcsaládokhoz tartozó vagy pozíciójára ezen pártok hátterével érkező politikus.
Ragadós kezű szocialisták
Emlékeztetőül, csak néhány példa: a brüsszeli korrupciós botrány főszereplője a görög szocialista politikus, Eva Kaili, az Európai Parlament (EP) egykori alelnöke. A politikus többek között azt vallotta a nyomozóknak, hogy szegény sorból származó férjének valóban bőröndnyi gyanús forrásból származó készpénz volt a birtokában, ám ő nem tulajdonított ennek különösebb jelentőséget.
Ismerősen csenghet a botrány másik fajsúlyos szereplője,
Marc Tarabella szocialista EP-képviselő neve is,
aki minden befolyását latba vetve küzdött azért, hogy hazánk ne tölthesse be az Európai Tanács esedékes elnöki tisztét.

Számos magyar baloldali EP-képviselő segítette ebben, köztük Cseh Katalin és Donáth Anna, Ujhelyi István, Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára és Molnár Csaba.
Progresszív pénzkezelés
Sokat elmond a naponta korrupciót kiáltó brüsszeli vezetés beágyazottságáról és erkölcsi tőkéjéről, ha megvizsgáljuk a Katargate másik két főszereplőjének hátterét: a korábban e pénzügyi visszaélések miatt letartóztatott Pier Antonio Panzeri három európai parlamenti ciklusa alatt
tagja volt az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportjának
(2004–2009), valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége csoportnak (2009–2019).
Segítője, az annak idején egy ideig szintén hűvösre került Eva Kaili élettársa, az olasz Francesco Giorgi, aki egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott.
Kiemelt kép: Nina Gregori, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) igazgatója a bécsi Hofburgban 2020. július 23-án. Ki, kivel kávézgat? (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)